A beharangozóban Realantos megemlítette, hogy a válogatott szünetek után általában álmoskásan szoktak visszatérni a játékosaink, ez a tény már önmagában elegendő volt, hogy nehéz meccsre számítsunk a bajnokságban ugyan a tabella alján tanyázó, de javuló formát mutató Granada ellen. Szerencsére alibizésnek nem volt nyoma a meccsen ezúttal, így szép győzelmet arattak fiaink. Összefoglaló!

Első félidő

Az első negyed órában konkrétan megszálltuk a Granada térfelét. Volt olyan pillanat, amikor Courtois-n kívül mindenki ott tartózkodott. Gyors labdajáratásokkal, főleg a szélekre koncentrálva próbáltuk feltörni a Granada védekezését. Ekkor még jobbára elhaltak a próbálkozások, de egy-egy labdavesztés után sem kezdtünk el rohanni hátra védekező formációba, hanem azonnal magasan igyekeztünk visszaszerezni a bogyót, többször sikerrel is tettük mindezt. Ez utóbbi például egy olyan aspektusa a játéknak amit Zidane alatt ritkán láttunk, illetve pontosabban, ritkán láttunk sikeresen kivitelezni. A francia látványosan nem tudta megszervezni a magas letámadásokat. Nála általában ott kimerült a dolog, hogy Benzema mellé fellépett Modric, vagy Kroos és 4-4-2-ben szorultunk hátrafelé. Idén, (nem csak ezen a meccsen) a high-pressing jobban működik. Középen ugyanúgy megvan a nyomás amit Benzemáék szolgáltatnak, de a különbség ZZ-hez képest, hogy két szélen a szélső védők és az aktuális wingerek is aktívan próbálnak nyomást helyezni az ellenfél labdására. Ancelotti ezen labdaszerzések utáni gyors akciókra (is) építi a támadójátékot. Pont ennek volt köszönhető a vezető gól is, amelyet Asensio lőtt a 19. percben.

Alig több mint 5 perccel később már 2-vel mentünk. Csodák csodájára, ezúttal működött a kis szöglet kombináció. Ember emlékezet óta nem volt erre példa. Jó, elismerem, azért kellett hozzá a Granada védőinek pocsék helyezkedése, de valahol ennek a káosznak az elérése a célja a kis szögleteknek.

Váratlan fordulat

Ez az előny, a meccset látva tetemesnek tűnt. Sokkal jobban játszott csapatunk, mint a Granada. 2 perccel később végleg lezárhattuk volna. A Granada végezhetett el egy rakás szögletet, mivel egytől egyig az első emberbe, Carvajalba bombázgatták azokat. Amikor aztán sikerült a beadás, Casemiro tisztázott, a labda Asensio-hoz került aki kis területen parádés mozdulattal tartotta meg és pöccintette tovább Viniciusnak, aki Benzemával együtt sprintelt a kapu felé. Le is indította Benzit, majd a középre visszatett labdáról Vini egy hajszállal maradt le (Mé’ nem csúsztál rá barátom?), de a támadást szintén követő Asensio még kapura tudta tenni, és egy hősies, gólvonalról történő mentés kellett a Granada védőjétől, hogy megakadályozza a harmadik, mindent eldöntő gólt. Pech.

Ez a mentés adott egy kis momentumot a Granadának, amit sikerült is kihasználniuk. Luis Suarez (nem a vámpír) kósza lövése, olyan szerencsétlenül pattant meg, hogy Courtois tehetetlenül dőlt el, mint egy zsák krumpli, a labda pedig a hálóban landolt. Megfelezte tehát a hátrányát a Granada a semmiből, pusztán azért, hogy ne legyünk teljesen nyugodtak a második félidőben. 😀

Második félidő

Hiába próbált agyunkra menni a Granada azzal a góllal, valahogy nem volt érezhető az egész meccs alatt, hogy itt majd izgulni kell. Folytatódott a madridi fölény, az 50. percben Kroos elé került a labda a 16-oson és tisztán tudott lőni. Fölé bombázott. Első gondolatom az volt, hogy vajon miért nem a szokásos „Kroos lövéssel” próbálkozott. Laposan, tekerve a kapufa mellé, már szinte lepergett a fejemben a passz közben a gól. Erre pont most, nagy gólt akart lőni a német karmester, biztos Nacho léces gólja hozta meg a kedvét. Az 54. percig kellett várni, ameddig a Granada érdemi akciót tudott vezetni, de sok örömük nem volt benne. Jött ugyanis a labdaszerzés, és utána a villámgyors kontra. Casemiro ugratta ki Benzemát, aki nyargalt a kapu felé. Védője nem ment vele, mert meghúzódott a combizma futás közben. (Le is cserélték utána, de nem rogyott össze és Benz nem is láthatta, hogy megálljon az akcióval esetleg.) Egyenes út vezetett a kapuig, ahol jött a segítség Modric és Vini által. Szépen kigurigázták sakk-mattra. Érdekes, hogy labdával is domináltuk a meccset, a góljainkat mégis kontrákból és rögzített szituból szerezzük. Ez fontos fegyvertény lehet majd.

Hentelés is volt

A 67. percben a Granada saját sorsát végleg megpecsételte, mikor emberhátrányba kerültek. Frusztráltak lettek attól, hogy egy percig csak kergették Viniciust, akitől képtelenek voltak elvenni a labdát. Több szabálytalan kísérlet után a brazilunk talpon maradt, Monchu viszont igazi hentes módjára úgy alákent, hogy rossz volt nézni. Nálam ez jogos piros, de lehet, hogy van olyan bíró aki csak sárgát adott volna rá. Minden esetre én nem hiányoltam a pályáról Monchu-t. Ancelotti azonnal reagált a látottakra, és le is hozta Vinit, nem akarta megkockáztatni, hogy sérült listára tegyék a felbőszült granadaiak. Ezt egyébként Carlo el is ismerte a meccs utáni nyilatkozatában. A szituáció során a Granada edzőjét, Roberto Morenót is kiszórta a bíró reklamálás miatt.

Innentől tréningmeccs volt, Mendy még lőtt egyet, beállítva az 1-4-es madridi győzelmet. Carlo 5-t cserélt, azonban Rodrygón kívül a cseréknek nem volt elég idejük hatással lenni a játékra. Rodry kiharcolt egy tizit, amit aztán a VAR elvett, mivel kintről kanyarodott vissza labda. Nem volt megfelelő ezúttal a VAR szobába eljuttatott szatyor minőségi összetétele.

Összegzés + néhány stat

Összességében szolid performansz volt ez a fiúktól, elmaradt a fáradt gurigázgatás, amit pesszimistább drukkerek előrejeleztek, helyette kaptunk egy játszó, felkészített csapatot, működő taktikával. A Granadának nem nagyon volt beleszólása a meccsbe.