Lesz még rosszabb (Eibar-Real Madrid 3-0)

Feltűnt nektek a Beharangozó óvatos hangneme a bajnokival kapcsolatban? Feltettétek magatoknak a kérdést, hogy „mégis, hogyan lehet nem egyértelmű esélyesként kezelni a Realt egy Eibar ellen???” A Tippeldében senki nem találta el a pontos végeredményt, de a hazai győzelmet is csak kevesen jelölték be. Mennyi az a kevés egész precízen? Nulla. A Tippeldések 97.9%-a Habfehér győzelmet jósolt. Tudjátok, ezzel nincs semmi baj – mert mégis, mit tippeljen a Real Madrid szurkolója egy spanyol középcsapat ellen? A baj az, hogy a Real Madrid mezét tegnap a pályán hordó játékosok is pontosan úgy gondolták, mint a tippelők. Sajnos az egyik csapat (játékosok és edzői team) nem végezte el a házit a meccs előtt, az Eibar pedig megnyerte a meccset. A legaggasztóbb viszont az, hogy ettől is lesz rosszabb a közeljövőben számunkra. 

beszélgessünk kicsit

Solari véglegesítésének másnapján emailben beszélgettem a Tot El Camp egyik szerkesztőjével, aki rákérdezett, hogy mi lesz velünk Solarival. Azt válaszoltam, hogy nem bízom Santiagóban. Tudjátok, hogy mi nagyon sokáig védtük Lopetegui-t, mert láttuk, hogy a játékrendszere működőképes lehetne. Ha pedig működik az a rendszer, akkor brutális eredményeket lehet elérni szép játék mellett is – nem megfeledkezve a rendszer alapvető és mindenki által ismert gyenge pontjairól. Én akkor ‘vettem le a kezem’ JLo-ról, amikor azt éreztem, hogy a csapattal való kapcsolata megtört. Ez az a pont, illetve másképpen: ez mindig az a pont minden esetben és sportágban, amikor változtatni kell. Az esetek 99%-ában pedig az edző személyét cserélik le a klubok irányítói. Nálunk is ez történt és kezdődött egy interregnum.

Amikor JLo ment és jött átmeneti időszakra Solari, akkor a keret megnyugodott, fejben felszabadultak, illetve fel is spannolták magukat, hogy itt van az az időszak, amikor a még senki által nem ismert új edzőnek előre megmutathatják magukat. Jött is a négy meccses győzelmi széria, amikor csak az utolsó meccsen, az általam legjobban félt, végül könnyed győzelembe torkolló Celta elleni bajnokin kapott gólt (kettőt) az ideiglenes edzőként dolgozó Solari Real Madridja. Ez volt a „király nélküli időszak”, amely egy speciális helyzet, erről már tegnap is igyekeztem üzenni nektek a Beharangban. Tisztában vagyok azzal, hogy sok olvasónk játszott, játszik valamilyen csapatsportot – így tudom, hogy sokan értitek, amikor azt mondom, hogy a csapat tagjai teljesen másképpen fogadták és viszonyultak Solarihoz, az átmeneti edzőhöz, mint Solarihoz, a véglegesített (még ha ez a Realnál semmire nem biztosíték) edzőhöz.

Amíg az átmeneti Solari alatt Isco nem volt kezdő (az elején sérülés miatt, a Celta esetében már csak az edző döntése okán), addig úgy volt vele a görbelábú, hogy „nagyon nem érdekel, majd jön az új edző és nála szerepelni fogok”. Az átmeneti Solari alatt Bale eljátszott egy teljes meccset a bal oldalon (és jól, hasznosan) a Celta ellen, mert úgy volt vele fejben, hogy ezzel is üzen a leendő új edzőnknek, hogy „én, Gareth, bizony képes vagyok erre is – de majd a következő coach-nak jelzem, hogy játszasson közelebb a kapuhoz”. Ezek olyan egyszerű és közérthető játékosfelfogások, amelyeket nem kell bemutatni a csapatsportokat űzőknek. A csapatérdek mellett bőven jelen van az önös egyéni érdek is – a Real játékosainál meg aztán főleg. De ez nem újdonság, elég régóta így működik ez a gárda és erre még később vissza is térek.

Solarinak szerencséje is volt a szerencsétlenséget jelentő sérüléshullámmal, mert olyan játékosoknak adta meg így a lehetőséget, akik újak a Realnál, vagy annak felnőtt csapatánál. Odri, a ZZ alatt keveset játszó Ceba, Reguilon, Javi Sanchez és Vinicius mind élni akartak a lehetőséggel és éltek is. Rájuk nem lehetett panasz a négy meccsen át tartó ideiglenes szakaszban.

Jose a múltjával példálózik

Solari akkor sem hibázott túl nagyot – illetve előre nem lehetett kijelenteni -, amikor a tegnapi meccsre a felépült stabil magot rakta  kezdőbe (az egy szem Dani kivételével.) Hiszen mikor, ha nem egy spanyol középcsapat ellen rakjon a lábakba újra játékperceket – ráadásul olyan játékosokról van szó, akik világklasszisok. Csak épp azzal nem számolt edzőnk (aki a szerződését biztosan nem, a szezont valószínűleg nem éli túl a kispadunkon véleményem szerint), hogy a klasszis állandó, de a forma változó. Na, tegnap épp utóbbival volt cudar nagy gond. Nem sok, csak 11 embernél. Milyen kár, hogy épp ennyi egy focicsapat kezdőjátékosainak száma is.  🙁  Amikor én játszottam nagypályán, az egyik edzőnk azt mondta egy rohadt nagy vereség után, hogy ilyenkor esetleg csak a kapust lehet dicsérni, ha sok bravúrt mutatott be és a még nagyobb vereséget sikerült így elkerülni, de amúgy mindenki egységesen szégyellje magát mélységesen. Az is, aki nem volt rossz. Mert nem volt elég jó, hogy a rosszul játszók hibáját ellensúlyozza.

Most azon túl, hogy ezzel az üzenettel lehet vitatkozni, szeretném jelezni nektek, hogy az edzőnk azért mondta ezt, hogy legközelebb jobban teljesítsünk, mint csapat. Játszunk egymásért, mert akkor a csapatért játszunk. Ne akarjuk megúszni azzal, hogy ‘a saját dolgomat megcsináltam, az Imi, meg a Pisti viszont sokat hibáztak”.

Azonban ahhoz, hogy ez az üzenet át is menjen, valami más is kell. Az egyik, egy olyan nagy pszichológiai tudással rendelkező edző, aki ravaszul forgatja a kártyákat és képes jó irányba terelni a csoportdinamikát, de játékosként nem volt igazán komoly és mindenki által tisztelt játékosmúltja (a 2000-es évek Mourinhója a Realnál töltött második évéig).

A másik, amikor egy már visszavonult, de mindenki által ismert és elismert játékosból lesz edző, aki megfelelő szintű játékelméleti és pszichológusi ismereteket elsajátítva kezd bele az edzői munkába. A mi edzőnk, akit fenti példában írtam, a mi világunkban ez utóbbi volt. Évekig védett az NB 2-ben, választották év kapusának is. Ha ő mondott valamit, akkor megcsináltuk. Ha ő tanácsolt valamit, akkor megfogadtuk. Mert a mi viszonyrendszerünkben ő nem csak hiteles volt, de egyben vezér is: „Ő már sok csatában volt és sokat meg is nyert. Tudja, hogy mi kell a győzelemhez.”

Itt térek vissza ahhoz a gondolatomhoz, amikor arról beszéltem, hogy pl. Isco, vagy Bale mit gondolhatott az átmeneti időszak alatt. Itt volt Solari, aki a Real Madrid kötelekébe tartozik, jó srác, jó arc, nem problémás.. Szerencsére nem is nehéz meccsek jönnek, megoldjuk.

Aztán jött a véglegesítés. Most már fel kell vállalnia a konfliktusokat és azok okos rendezését. Ezt már nálunk korábban megoldották olyan elismert és győztes típusú játékosokból lett edzők, mint Capello (lerakta a padra R9-et, DB23-at minden lelkiismeret-furdalás nélkül), vagy Carlo és Zidane, akik csendesebben, de határozottan ismertették a játékosokkal a nekik jutó szerepeket. A fenti esetekben a keret beállt az edző mögé és mindenki húzta azt a bizonyos szekeret. Nem elhanyagolható, hogy talán Zidane-t kivéve a többiek a maguk korában a világ szűk elitjébe tartoztak edzői tudást tekintve, sőt.

De most itt van Solari véglegesítve. Ez a jó arc, jó barát, nem problémázó fickó, akinek hosszú távon kell tervezni úgy, hogy nem kevés ego van a keze alatt. Képes-e ezt kezelni? Ez az alapkérdés, nem az, hogy fel tud-e készülni az Eibar letámadására. Az taktikai tudást igényel, ami szintén fontos, de nem az első. Az első az, hogy képes-e maga mögé terelni és egységbe állítani a játékosokat. Ha sikerül, akkor még mindig ott a kérdés, hogy képes-e taktikailag is jól teljesíteni. Mindkét kérdésre azt tudom válaszolni itt most nektek, mint amit a fent említett levelezésben is írtam: nem bízom Solariban. Nem hiszem, hogy ő az az edző, aki egységbe tudja rántani a keretet. Egyszerűen nem olyan a személyisége. Lopeteguinél is ez volt a legnagyobb kérdés, mert a szakmai tudását Julennek kétségbe vonni elég kínos egyébként. Viszont Lopeteguinek sem sikerült a csapatépítés, miközben a Barca és a Bilbao elleni meccseket kivéve nem tudok olyat mondani, hogy a taktikai csatában vereséget szenvedett volna. Rengeteg helyzetet dolgoztunk ki és rohadt sokat hagytunk ki.

Solari és solari között óriási különbség van

A véglegesített Solari első meccse arra volt remek példa, hogy a keret jelenleg nem egymásért játszó játékosok összessége és arra is, hogy Solari rossz felkészüléssel várta  a találkozót. Ami fontos ebből, hogy a tegnapi meccs teljesen más volt a csapat és Solari számára, mint az azt megelőző négy. Santiago jó srác, negatív dolgot nem tudok róla mondani, de jelenlegi feladatát tekintve nem érzem elégnek a személyét és a tudását. Ezért írtam nektek a címben is: lesz még rosszabb.

Mert egy ilyen zakó után mit mondjanak a srácok, amit még nem mondtak el JLo alatt? Egy ilyen zakó után mit mondjon az edző, amikor az elődjét is kínozták már a kínos vereségek után a sajtó képviselői? A szurkolókról nem is beszélve, akik már most (is, ismét, újra) eladnának mindenkit (is), mert nem valóak a Realba, az elmúlt négy meccs alatt kiváló szakemberré váló Solari egyértelműen kevés a kispadra ésatöbbiésatöbbi. Ez utóbbi mondjuk nem meglepő. A szűk elitbe tartozó csapatoknál a szurkolók már egy vesztes félidő után is világvégét látnak.

Következik a Roma a Stadio Olimpicóban, majd otthon fogadjuk a talán magára találó Valenciát. Egyik sem biztos Real győzelem, de mindkét esetben képes lenne rá a csapat a benne rejlő potenciál miatt. Ehhez azonban dolgozni kell, ráadásul most egy olyan területen, ami nem látványos, amiről nem írnak az újságok. Most mindenkinek magában kell eldönteni, hogy mennyit akar beletenni a Real Madrid meccseibe. Ha a már sokat nyert playerek nem akarnak, akkor ott vannak a fiatalok, akik viszont ezerrel élnének és éltek már eddig is a lehetőséggel. Igen, ők játéktudásban még nincsenek olyan tapasztaltak, de szívesebben nézzük őket, mint a komfortzónát elhagyni nem kívánó alapkezdőt. A Real Madridnál nem lehet egy játékos sem fontosabb, és amint valaki nem hajlandó a címerért játszani, annak azonnal ki kell kerülni a kezdőből.

Na igen… mondani könnyű. De ki fogja ezt felvállalni? Solari? A Roma ellen ugyanaz a kezdő lesz, mint az Eibar ellen volt. Talán csak Lucas kerül vissza Asensio helyére, és a hírek szerint megsérült Odri helyett fog Dani kezdeni.

Miközben pedig az egyes játékosok és a csapat mentalitásával is foglalkoznia kell Santinak, nem szabad elfeledkezni arról, hogy jön a Roma és nem lesz egyszerű meccs. Neki is fel kell készülni.

A kérdés az, hogy ezeket a komoly és nemes, de nem egyszerű feladatokat sikerrel veszi-e Solari? Az én álláspontom ismert. Érdekel a Tietek is, amit FB-n, vagy itt a diszkuszban is ki tudtok fejteni.

A meccsről

A gól előtti játékpercekben az tűnt fel, hogy a Beharangban is írt dolgokat az Eibar megcsinálta: letámadtak és nehezítették a labdakihozatalunkat. Ami furcsa volt, hogy a mi játékosaink nagyon sokszor távol voltak egymástól. Marcelo és Bale összesen háromszor gondolták úgy, hogy jó ötlet a felezővonal környékéről indítani a két védő által őrzött Benzemát… Kérem szépen, az egy dolog, hogy ez egyszer sem jött össze, a másik az, hogy Modric a Celta ellen azt a passzt ösztönből osztotta ki Karimnak, nem egy kért és végrehajtott taktikai elemként. Ezen a meccsen ezeknél a jeleneteknél mégis úgy tűnt, hogy ezt kérte Solari a játékosoktól. Pedig Bale és Asensio azt is megmutatták, hogy egy jobban felépített támadás során a bal oldalt mindketten meg tudják futni és képesek az alapvonal környékéről beadni a labdát. Ez nyilván veszélyesebb, mint mélységi indítások a két ember által őrzött Benzema felé, de ezekből keveset mutatott a csapat.

A bekapott első gól a részemről – mindamellett, hogy bosszantó – nem kap túl sok kritikát. Szögletből indult az egész. A szöglet speciális játékhelyzet, a játékosok természetes pozíciójuk és feladataik megszűnnek ezen játékhelyzet alatt és újakat vesznek fel. Tudom, hogy ez eléggé közismert, de valami érthetetlen okból mindig előjön ilyenkor vagdalkozó okként, nem sok, pártízmilliárdezerszáz szurkolóból, hogy, „dehá hol vótak a védeők”-téma. Tehát: speckó helyzetből indult a kontra, ahol Kurta bravúrral védett is, a gond az volt, hogy rossz helyre ütötte a labdát (kritizálóknak: ne kritizáljatok mindent) és beszerencsétlenkedték Ceballosék a labdát a kapuba. Ha Casemiro játszik, akkor ő mondjuk vissza se ért volna. Miért? Mert a brazil a szögleteknél fejelni megy fel a két belső védőnkkel együtt, tehát egy kontránál +10-16 méteres hátránnyal indult volna Ceballoshoz képest. De a lényeg: a hátul lévő embereink jól tették, hogy oldalra terelték a labdások útját. A beíveléseket könnyebb kivédekezni, mint a direkten a kapu felé haladó kontrát. Igazából most sem sokon múlt a sikeres védekezés, a vakszerencse nem a mi pártunkon állt. Ezért mondom, hogy a hátrányba kerülésen túl a játékhelyzetre való reagálásunk számomra szimpatikus volt. Mert itt ugye fel lehet tenni a kérdést, hogy mi más eszköz van még ilyenkor? A taktik-fault. Odri legközelebb azt választja.

A másik észrevételem a labda nélküli játékosok mozgásának alacsony mennyisége és intenzitása. Támadásban és sokszor védekezésben is lassan, késve indultak be a mozgások. Mindeközben az Eibar labdavesztés után gyors és intenzív mozgásokkal biztosította, hogy a labda környékén folyamatosan emberfölényben legyenek.

Ja igen, a bekapott gól után váltottunk a támadótaktikánkon, mert Ramos és Marcelo már a saját térfelünkről indította a mélységi labdákat… a hazai védőknek.  🙄

A Celta és az Eibar között annyi volt a különbség, hogy utóbbi játszani is akart. Emlékeztek még a Vigo elleni bajnokira, ott már félidőben jeleztük, hogy lesz kiállítás, annyira egyértelmű volt, hogy Aspasék verekedni akartak és a fociról megfeledkeztek. Az Eibar viszont a harcászati megoldásokat eszközként és nem célként fogták fel. 35 perc után már 10 alkalommal szabálytalankodtak (incl. 2 sárgát érő), de közben játékban is ütöttek minket. Bale szabadrúgása volt a góljuk utáni következő lényeges pillanat. Ekkor ők újra kicsit többek, mi ismét kicsit kevesebbek lettünk a meccsen. Gareth jól döntött és jól is oldotta meg a kivitelezést, de a kapus jobb volt ebben a párharcban. Egy kicsit megint ők nyertek. Aztán ismét, amikor Bale Asensio mesteri kiugratását nem jól vette át a 42. percben és a védő tisztázni tudott.

Sokszor azt éreztem, hogy a csapat nem tudja, mit kell játszani. Nem tudják, hogy mikor milyen séma szerint kell a labdát járatni. Rengeteg volt a stresszpassz, ami után kényelmetlennél kényelmetlenebb szituációba sikerült kerülnie a játékosoknak, gyakran Kurta és egy előreszabott labda volt a végállomás, ami után jöhetett is a hazai csapat.

Szeretnék még egyszer visszatérni Lopetegui-re. Nála még a legnagyobb kritizálói sem tudják felhozni érvként, hogy a csapat ne dolgozott volna ki helyzeteket. Az Eibar ellen az első játékrészben a csapat háromszor találta el a kaput, ebből kétszer akcióból (Modric két bal lábas távolija), egyszer Bale szabadjából. Volt még Benzema lehetősége, de ott még idejekorán mentett a védő. Tehát most már ott tart a csapat, hogy egy jól szervezett spanyol középcsapat ellen helyzeteket sem tud kialakítani.

Ezek után érthetetlen, hogy Solari miért nem nyúlt bele cserével, vagy csere nélküli átszervezéssel a csapatba, hiszen az első félidőt egyértelműen elvesztette a csapat minden téren. Mindenesetre megnyugtatott a látvány, hogy 33 másodperc után Marcelo a saját térfeléről indította volna a természetesen két ember által őrzött Karimot egy amúgy használhatatlanul hosszú labdával.

A második gólig ezután ez történt: töketlen passzok után egy felívelés, ahol minden alkalommal elvesztettük a labdát (jó lesz ez így, Santi?), majd jött az Eibar. A gól előtt közvetlenül a bedobásból már Karim is kellemetlen helyzetbe hozta Varane-t, de ő benne volt a játékban, ezért megkínálta egy cudar labdával Kroost, aki nyerni akart, így egy rémálomba illővel játszotta meg Odrit. Ő nem akart játszani, ezért rosszul vette át a labdát és lám, így lett a 11 méterről, izomból a hosszú kapufa tövére lőtt, a földön még meg is pattanó második hazai gól. (Videón majd a kimaradt jeleneteket is láthatjátok.)

Annnnnnnnnnyira semmilyen volt a csapatunk. Ellenben a hazaiak tudták, mit akarnak. Ezután jött az első cserénk. Odri sérült meg, így nehezen lehet ezt azzal magyarázni, hogy Daninak a BL miatt kellettek a percek, de tény, hogy jobbhátvédet jobbhátvédre cserélt Solari az 53. percben. Eltelt 10 perc és igazából nem jártunk a hazaiak védőharmadában, cserébe kaptunk egy gólt. Ezen Carvajal akart változtatni, aki egy ígéretes beadással mutatkozott be. Asensio maradt le a labdáról, de legalább újra bebizonyosodott, hogy a felépített támadásokban több lehetőség van, mint a mélységből fellőtt hülyeségeknek (félreértés ne legyen: azok is kellenek, csak nem ilyen mennyiségben, mert ezekre könnyű készülni a védőknek).

Mire a fenti mondatot leírtam, a visszanézett meccsen jött is a harmadik bekapott gól. ÚRISTEN MODRIC! Lukita, hidd el, imádlak, meg a többiek is! De ahogy SÉTÁLTÁL abban a helyzetben, hogy felvedd a védőpozíciót Cucurellával szemben, azt nem tudom megbocsátani. A 20-as hazai már a második gólban is főszereplő volt az Odriozolától megszerzett labdája miatt, meg itt is. Csak míg ott dolgoznia kellett a labdáért, itt megkávézhatott a labdakezelés után, annyira nem érkezett oda Luka. Carvajal egyébként felvette Varane helyét a kapu előtt, mivel Varane felvetette Ramos helyét, aki Marcelo helyett lépett ki biztosítani bal oldalra. Íme, egy gyönyörű láncreakció, ami után a beadást Carvajal fejelte ki oldalra és Cucurellára (kölcsönben van itt a Barcától,  hogy még jobban fájjon…) lépett ki ólomlábakon Lukita. Ok, ezért még nem kellene gólt kapni, de azért van ott Ramos és Varane, hogy a hazaiak támadóit segítse…  😕

Háromnulla. A Real Madrid október után novemberben is megsemmisült. Lopetegui után az új (már nem ideiglenes) vezetőedző is porrá égett. Csak míg a Barca egy mindenki által ismert minőség, addig az Eibar továbbra is egy jól szervezett középcsapat. A Real Madrid azonban nem kaphatna sem ötöt, sem hármat ezektől, mégis ez történt. Mégis rohadt ideges minden madridista, mégis üvöltünk a fájdalomtól, mégsem Isco volt az ok, mégsem Lopetegui-t kell meneszteni, mégsem Benzema lesz a gólkirály, mégsem Solari a jó választás… VALAKI TEGYEN MÁR VALAMIT A CSAPATUNKÉRT! 

Miután kiengedtük a feszűccséget, ideje megemlékezni arról, hogy a harmadik gól utáni 5. percben még mindig nem cserélt az edzőnk, cserébe felbőrözték a ki tudja hova mozgó Ramos helyén menteni igyekvő, soha nem védekező középpályásnak képzett Ceballost és láthattuk Kurtát bravúrt bemutatni.

A bekapott harmadik gól után legalább érkezett Isco Modric helyére. Ha most elemezni kezdjük az előbbi mondatot, akkor megint csak rohadt ideges lesz az egyszeri, de nem egyszerű madridista. Miért? Mert szerkezetet nem változtattunk, viszont egy CM posztra bejött egy olyan játékos, aki a saját legjobbját nem azon a poszton tudja nyújtani. Tehát a csapat nincs előrébb, csak fizikailag lettünk picit frissebbek. Játékban semmi változás, mert a sakktáblán nincs változtatás. Azért Isco igyekezett rám cáfolni, mert volt egy tévesen lesnek behúzott labdája Benzema felé és egy precíz kiugratása a második félidőben LÁTHATATLAN 100 MILLIÓ irányába. A kiugratás megtetszett Asensiónak is, aki az első félidei Bale-nek címzett labda után most Benzemát indította. Komoly helyzet mondjuk nem lett egyik esetből sem, de jelzés, hogy jó támadójátékot Asensio és Isco használatával lehet elérni jelenleg. Na meg egy jó formában lévő Marcival, aki szintén adott a 70. percben egy mesteri mélységi lapos indítást Karimnak. Benzema azonban csak az új edzők első három meccsén hajlandó gólt lőni. Mindehhez persze az is kellett, hogy Isco és Asensio a támadóharmad félterületébe kerüljön, valamint Marci is a félterületből indította Benzit. Mire akar kilyukadni a szerző? A játékosok saját profiljuk szerinti legjobb poszton történő játszatására. A 74. percben érkezett Vinicius Asensio helyére, amely azért szomorú, mert egy dolgot tökéletesen bemutat: a már véglegesített Solari nem mer ujjat húzni a kirakatemberekkel. A nem jól játszó, de kiugratásokat, beadásokat bőszen adogató Asensio jött le és maradt fent az a Bale, akinek a második félidőben nem volt érdemi megoldása. Emlékeztek, mit írtam nagyon fentebb arról, hogy az ideiglenes edző alatt Bale hajlandó volt egy teljes meccset bal oldalon játszani és sokat dolgozni? A végleges edző alatt ennek már nyoma sincs. Persze, egy meccsből nem szabad végleges dolgokat leszűrni, tehát a Roma ellen megint egy kicsit okosabbak leszünk majd.

A meccsről megmarad még mementónak Benzema rekordszámú lesen való megállítása – ez Karim dekoncentráltságát is jelzi a jó lescsapdázás mellett, valamint az, hogy a meccs után a gólvonal mellett kellett kimasszírozni a hazai kapus bemerevedett izmait, mert semmi komoly dolga nem volt a találkozón. A tegnapi meccs után hozta ki azt a fájdalmas statisztikai adatot a MARCA, hogy az elmúlt 51 bajnokinknak csupán 55%-át nyerte meg a csapat. Siralmas.

Atletico Madrid Sevilla CSKA Moscow

Alaves Levante Barcelona Eibar

Siralmas a csapat passztérképe. Nem is tudom, hogy mi jött vissza a játékunkba.. Uuuuu, neked eszedbe jutott?

Azt ki tudta, hogy mi kaptuk az idei bajnokságban a második legtöbb gólt? Pedig de.

Az xG szerint is tükörsima és megérdemelt hazai győzelmet láthattunk.

A végére már csak egy hosszabb videó van a gyászos eseményekről. Ha nem akarod megnézni, nem haragszom érte (a videóban látható ‘help us…’ feliratot hagyjátok figyelmen kívül). Elnézést, ha több szöveget vártál, most csak ennyire futotta.  😳 Legközelebb jobban teljesítek,  mint a Real a Roma ellen.  😀