Az első lépés (?)

Real Madrid – Deportivo La Coruna 7-1. Most akkor ez egy, a Sevilla ellenihez hasonló kiugró eredmény, vagy egy tendencia kezdete? Összefoglalunk!

Kezdeném rögtön a kezdő tizeneggyel. Mint oly sok mindennel, ezzel kapcsolatban is ambivalens érzéseim vannak. Egyrészt pozitív csalódás volt, mert Zidane (?) képes volt felvállalni egy változtatást. A változtatás pedig az volt, hogy a jól bevált gyémánt helyett visszaállt a korábban nem muzsikáló, ezért leváltott 4-3-3-as rendszerhez. Ez ugye akarva-akaratlanul is hordoz magában egy olyan üzenetet, hogy „valami eddig nem volt oké, úgyhogy próbálkozunk mással, amíg oké nem lesz”.

Másrészt viszont… A beharangozóban utaltam rá, hogy egy kieső zónában tanyázó gárda ellen talán nem életbevágó Casemiro kezdőben való szerepeltetése, hiszen a taktikai fegyelmezetlenségével már az első perctől emberhátrányt jelenthet. Ennek ellenére ott volt a tank.

Ezen kívül kényszerűségből több személyi változtatás is történt. Ramos sérülése miatt továbbra is a Varane-Nacho páros alkotta a védelem tengelyét, ezzel nincs is probléma. Az már sokkal inkább megkérdőjelezhető, hogy a sérülésből visszatérő Benzema helyére miért pont a szezonban alig lehetőséget kapó, és azt látványosan ki nem használó Mayoral került be a kezdőcsapatba.

Félreértés ne essék: semmi bajom az ifjú spanyol csatárral. Sőt, még annak is örülök, hogy (mint azt korábban gyakran kívántuk,) a kemény mag mellé bekerül egy olyan játékos, aki a középtávoli jövőben lehet igazán hasznos tagja a csapatnak. Viszont semmi nem indokolta meglátásom szerint, hogy miért pont Borja kapja meg ezt a kitüntetést, amikor a keretben vannak olyanok, akiknek talán jobban kijárt volna ez a lehetőség, ha nem is feltétlen Benzema helyén és/vagy csatárposzton. Itt főként Asensióra gondolok, de felmerülhet még Kovacic, Ceballos vagy a „rendszer áldozata”, Isco is. Közülük később is csak a horvát kapott lehetőséget (Dani meg ugye a keretbe se került be), erre még a továbbiakban visszatérnék majd.

Összességében véve azonban mégis inkább pozitív üzenetet hordozott ez a változtatás, és rajtatok, kommentelőkön is inkább elégedettséget tapasztaltam, mintsem csalódást.

Az első percektől kezdve látszódott, hogy a Villarreal elleni meccshez hasonlóan most is egy sikerre éhes, motivált, a mérkőzést uralni próbáló kezdő tizenegy futott ki a gyepre. Ez több kapura tartó lövésben manifesztálódott, ám a Deportivo csapata is látványosan könnyen jutott el a hazai tizenhatosig, ami óva intett az elbizakodottságtól.

Volt Nacho-kötény, Bale-dribbli, Modric varázslat, és az elmúlt hetek küszködéseivel ellentétben most sokkal felszabadultabbnak tűntek a pályán lévők.

A 17. percben Varane indult meg, de alig tett pár lépést a labdával, elcsúszott, így az ellenfél középpályása könnyűszerrel indíthatta a francia helyén a saját térfeléről induló csatártársat, aki csak Casemiro nagyszerű helyzetfelismerése és mintaszerű védőmunkája miatt nem gyalogolhatott ziccerben a kapuig.

Már ekkor megfigyelhető volt, hogy az időről időre előrekalandozó Carvajal helyére mennyire tudatosan visszamozog Bale. Azaz máris tetten érhető volt az új rendszer egy előnye.

Elérkezett a 23. perc, és a semmiből vezetést szerzett a Depor. Luisinho majdnem félpályától előrehajított labdáját Andone csúsztatta tovább Carvajal mellől (akit talán közben kicsit meg is könyökölt), a Varane mellett kibújó Lucas Perez pedig majdnem az alapvonalig nyargalt, mielőtt az ugyanúgy későn keresztező francia és Casemiro lábai előtt keresztbe lőtt, Adrian Lopez pedig már csak az üres kapuba kellett, hogy gurítsa, 0-1. Ebben a gólban Navastól kezdve benne volt az egész védelem, Marcelo például csúnyán lemaradt a gólszerzőről, pedig előnyösebb helyzetből indult. Megjegyzem, egy három az öt elleni szituációt vitt sikerre az ellenfél, ezt azért ízlelgessük a februári nyolcaddöntő csatársorának fényében…

Halványan felsejlett bennem ekkor, hogy még a végén valóra válik a beharangozóban megírt „szokásos” forgatókönyv, azaz hogy tömérdek helyzetből sem sikerül betalálni, míg az ellenfél pár gyors akcióból eldönti a meccset.

A Real főként a jobb oldalon volt aktív, a kilencedik(!) szezonjukat ugyanazon klubban töltő Modric és Bale nagyon érezték egymást, és olykor Carvajal is besegített. A kapott gól után azonban kicsit kapkodóvá váltak ők is, így pár percig inkább mezőnyben folyt a játék, egy-egy Real-próbálkozással.

Az említett pár perc után megnyugodtak a fiúk, és először egy Marcelo-lövés következett, amit bravúrral ügyetlenkedett a kapufára Ruben, de a 32. percben már ő is tehetetlen volt: Marcelo kisszögletét Kroos passzolta Nachóhoz, aki egy, a brazil cselgéppel való kényszerítő után kilőtte a hosszút. 1-1, Nacho második gólja a bajnokságban.

Olyan ritkán látható elemeket fedezhettünk fel a csapat játékában, mint Kroos védekezése, vagy saját térfélen történő Ronaldo-labdaszerzés.

A 42. percben Nacho labdaszerzése után Marcelo adta be magasan a játékszert, Ronaldo középen eljátszotta a nagyhalált, a bogyó viszont Bale-hez került, aki köszönte szépen, és jamesi gyönyörűséggel kanyarintotta azt a hosszú felsőbe, a labda a kapufáról vágódott be, 2-1.

Megtörtént tehát, amire a Depor vezető góljánál kevesen számítottunk, úgy hiszem: a Real előnnyel vonult a szünetre.

A második félidőre pedig már lényegében csak egy csapat futott ki a pályára. Nem tudom, hogy a Real kapcsolt-e magasabb fokozatba, vagy inkább a Depor fáradt el fejben, én talán az utóbbit tippelném. A második félidő eseményeit így csak felsorolásszerűen:

58. perc: Kroos szögletét Bale fejeli be, 3-1.

64. perc: A mezőnybe teljesen beleszürkülő Mayoral helyére érkezik Benzema.

68. perc: Bale passzol Ronaldónak, ő sarokkal egyből tovább Modricnak, a horvát pedig bevarázsolja, 4-1.

76. perc: Horvát helyett horvát.

78. perc: Casemiro beadását Ronaldo belsőzi gyengébbik lábbal a léc alá, 5-1.

82. perc: A walesi csődör helyett Lucas a pályán.

84. perc: A frissen beállt Lucas az alapvonaltól középre ível, Ronaldo pedig gyönyörűen fejeli a kapus mozgásával ellentétes sarokba, 6-1. Más kérdés, hogy vérző feje miatt el kell hagynia a játékteret, úgyhogy számára itt véget is ért a meccs.

88. perc: Kroos szögletét Varane csúsztatja tovább, Nacho pedig leveszi jobbal, hagyja egyet pattanni, majd fordulásból bevágja ballal, 7-1. Klasszis csatároknak is dicséretére vált volna ez a mozdulatsor. Ennek ellenére úgy gondolom, ez az egyetlen gól, amiben a vendégek kapusa is vastagon benne volt.

Más lényeges már nem történt a mérkőzésen, a második félidőben gálává alakult az összecsapás, amiből a továbbiakban önbizalmat meríthetnek a srácok.

DE!

És ez egy nagy de.

Merítsenek ugyanis önbizalmat, de ne bízzák el magukat! Mégiscsak egy kiesőjelölt csapat ellen játszottak, akik a második félidőre már szinte ki sem jöttek a pályára. Az irány jó, de ugyanilyen hajtás kell minden meccsen.

Milyen fontos volt az is, hogy az első madridi gól nem beadásból, hanem kis területen lapos labdákkal kijátszott akcióból született! Ez az, amit minden meccsre általánosítani kéne. Aztán, ha már megvan a vezetés, akkor felőlem jöhetnek azok a beadások. Biztos vagyok benne, hogy több gólunk lenne így, mint jelenleg.

Újfent szóba kell hoznom a megváltozott taktikát is, mert ez is kulcsfontosságú volt a kimenetelt tekintve. Nem is biztos, hogy a taktika, hanem lehet, hogy csupán a változtatás ténye hozott magával egy ilyen mértékű önbizalom- és gólszám-növekedést. Én leginkább annak örülnék, ha ezentúl ésszel variálná kedvenc kopaszunk a működő felállásokat, az ellenfelek játékstílusához is igazítva.

Ezzel kapcsolatban merült fel bennem, hogy bőven van még lehetőség a változtatásra. Szoktunk ugye felállni (csak hogy „telefonszámozhassak” kicsit) 4-1-2-1-2-ben és 4-3-3-ban, valamint ritkán klasszikus 4-4-2-ben is. Előbbi kettő között van félúton a 4-3-3 hamis kilences verziója, ami a mai csapat annyiban változtatva, hogy Mayoral helyén Isco vagy Asensio játszik hamis kilencesben, azaz nem feltétlenül befejező csatárként. Egyrészt ezzel több játéklehetőség jutna a két spanyol támadó középpályásnak, másrészt egyszerre a pályán lehetnének a legjobb formában lévő játékosaink, harmadrészt pedig több hely jutna Ronaldónak és Bale-nek a befelé helyezkedéshez szükség esetén.

Visszatérve kicsit a kezdőre: Mayoral kezdetése nem volt ördögtől való, de már a félidőben cserélni illett volna a teljesítménye fényében. Nem Benzikét küldtem volna be, hanem a spanyol duó valamelyik tagját, hogy mezőnymunkájával rombolja az ellenfél középső alakzatát (erre kettejük közül talán Asensio az alkalmasabb, futni ő jobban szeret labda nélkül).

Következőnek az egyéni teljesítményeket véleményezném: nálam a meccs top3-ja Nacho, Bale és Casemiro, ebben a sorrendben. Az első kettőt szerintem nem kell magyaráznom, a brazil tank viszont megérdemel egy bekezdést. Végre nem veszett kutyaként szaladgált ugyanis, hanem gyönyörűen irányította a középpályás védekezést, gyakran a védelembe is besegített, csak az első félidőben háromszor szerelt kulcsfontosságú helyzetben tisztán (a másodikban meg ugye már ellenfél sem nagyon volt)! Ezt a Casemirót bármikor szívesen látom a pályán. Mint ahogy a mai Bale-t is, természetesen.

Lefelé lógott ki Mayoral és Varane. Előbbi teljesen eltűnt, utóbbin pedig a gólt nem számítva kétszer mehetett volna el a meccs minimum. Nem ezt szoktuk meg tőle, úgyhogy legközelebb sokkal magabiztosabb performanszot tessék prezentálni, Raphael!

Itt hoznám még szóba azt, ami felett az elején átfutottam. A fiatalok indokolatlanul sokat jegeltetése ugyanis a távozásukat vonhatja maga után, és jelenleg ez a veszély fenyegeti a Kovacic, Ceballos, Asensio trión kívül Iscót is, bár ő is max úgy fiatal, mint Nacho. Meglepne, ha jövőre mind a négyen a Real Madrid játékosai lennének. Pedig szerintem a legtöbben stabilan számítanánk rájuk az 1-2 év múlva létező Fehér Balettben.

A Depor pedig, bár szimpatikus ellenfélnek mutatkozott, ha így folytatja, ebből könnyen másodosztály lehet újra. Nagy név távozna velük a bajnokságból, úgyhogy jobban örülnék, ha ezt sikerülne elkerülniük.

Az első bekezdésben feltett kérdésre pedig remélem, hogy a következő hetekben megnyugtató választ kapunk.

Az összefoglalót Jose kollega gondolatával zárnám (szövegesen), melyet közvetlenül a meccs után intézett hozzánk a szerkesztőségi fb-beszélgetésben:

Ebben a meccsben benne volt minden, ami a Real ZZ alatt, a legrosszabbtól a legjobb dolgokig.