UCL25 #1: A Stuttgarttal kezdünk itthon

Címvédőként kezdi meg az idei Bajnokok Ligája sorozatát a Real Madrid. Ezúttal a Bernabeuban fogadjuk a VfB együttesét, mellyel korábban még soha nem találkoztunk. Nem csak az ellenfél lesz új ebben az évadban, de a Bajnokok Ligája lebonyolításának a rendje is. Nyolc mérkőzés vár ránk az alapszakaszban, de egyik ellenfelünkkel sem játszunk kétszer. Az egy nagy közös tabella arra serkenti a nagy csapatokat, hogy mindent beleadjanak a szerényebb ellenfelek ellen is, mert nem lehet egy szűkebb csoportban taktikázni és számolgatni – mint eddig.

A Stuttgart egy kifejezetten fiatal gárda, nagyon komoly támadó futballal, kissé sebezhető hátsó alakzattal. Ennek az eredője viszont az volt az előző szezonban, hogy a Bundesligában, meg tudták előzni a Bayern Münchent, és a csodacsapat Leverkusen mögött el tudták csípni a második helyet. Sebastian Höness csapata szerkezete és játékfelfogása alapján nem is feltétlenül alkalmas túlzottan mély védekezésre, uram bocsá’ bunkerfocira, erősségük kifejezetten a villámgyors támadások, egyérintős labdakihozatalok abszolválása. Náluk tényleg igaz, hogy szeretnek egy góllal többet rúgni, mint amennyit kapnak.

Nem állítom, hogy a Bernabeúban megpróbálják majd akaratukat a házigazdára erőltetni, és dominálni tudnak majd a támadásaikkal, de a szakértők szerint a védelem a gyengéjük, így arra nemigen bazírozhatnak, hogy majd a Vinicius, Mbappe, Rodrygo triót kivédekezik 90 percen át. A várható meccsképben több olyan periódust remélnek a hozzáértők, amikor nyíltsisakos küzdelem fog zajlani, a Stuttgart is abszolút gólra törő játékot fog mutatni – és ezek esetenként egész biztosan lehetőséget teremtenek majd a Real Madrid gyors emberei számára is. Röviden, ha mindkét csapat úgy szeretné, akár egy hajtós, gólgazdag meccs is elképzelhető.

A Stuttgart támadásaira nagyon jellemző, hogy az edzőjük  – ha úgy tetszik ancelottisan – szabad kezet ad a fiatal titánoknak, akik gyakran váltogatják egymással a pozíciókat, így a védők mire alkalmazkodnának valakihez, már egészen mással találják magukat szemben. A statisztika guruk mélyebben is belementek az analízisbe, és az alig 24 év feletti átlagéletkorú németek a nagy ligákat is figyelembe véve, az abszolút élmezőnyben vannak a labdabirtoklásban, miközben a legtöbb gólt ők lőtték ki- és lepattanó labdákból – röviden, mindenhova odaérnek. Ráadásul védekezésben a legjobbak között vannak abban, hogy nagyon kevés offenzív passzt engedélyeznek a ellenfeleiknek. Lefordítom: komoly nehézségeink lesznek a labdakihozatalokban, meg leszünk b..va a középpályán, és ha bármi kipattan Courtois-ról azt ők verik be a leghatékonyabban Európában.

Szóval minden bizonnyal ízelítőt kapunk a mai, legmodernebb futball elemeiből, és egyúttal vizsgázni is fogunk belőle. A középpályánk kibővült Tchouamenivel és Bellinghammel, ebből a szempontból iszonyat mákja volt Ancelottinak, hogy nélkülük is összejött a 3 pont a Sociedad ellen. Mert így lesz két kissé meccshiányos, de legalább pihent emberünk, akik azért komoly hatással lehetnek a meccsképre.

Mindkét oldalnak vannak fájó hiányzói. Ugye nálunk Alaba, Camavinga, Ceballos és Brahim nem áll rendelkezésre, náluk pedig Krätzig, Stergiou, Raimund, Al-Dakhil és Nartey sérült (bárkik is legyenek ők).

21 órakor kezdünk, sajnos a nap meccsének kikiáltott AC Milan – Liverpool is pont ebben az időpontban lesz majd.