Dobogós rangadó: Real Madrid – Real Sociedad

A La Liga két nagy gárdája mögött jelenleg (van még egy elmaradt meccsünk) mindössze 3 pont lemaradásban áll a Real Sociedad – tisztes távolságban a bajnokság többi csapatától. A második fogadja a harmadikat! Láthattuk őket játszani a Barcelona ellen a Copa del Rey-ben hét közben, s bár kikaptak a Nou Campban 1-0-ra, végig meccsben voltak a katalán szentélyben is. Erejüket jól mutatja, hogy el tudtak lépni az Atletico és a Villarreal párosától.

A vasárnapi ellenfelünk egy nagyon jól összerakott gárda, s ha nem kezdték volna a bajnokságot a saját hangjuk megtalálásával, némi bukdácsolással, simán állhatnának magasabban is a tabellán. Utoljára októberben kaptak ki a Betistől, azóta veretlenek a bajnokságban. Utolsó 4 meccsüket nyerték, legutóbb a Rayót verték simán 2-0-ra idegenben, de előtte volt soron a Bilbao, az Almería, az Osasuna és a Sevilla is. Rossz hír viszont a leendő vendégeknek, hogy tele vannak sérültekkel. Leginkább a védelmük lett igencsak foghíjas. Álex Sola, Mikel Merino, Momo Cho, Ander Guevara, Andoni Gorosabel, Jon Pacheco, David Silva és Sadiq Umar mellé csatlakozott legutóbb Barrenetxea is, így a vezetőedző, Imanol Alguacil gondban lesz a hátsó vonal összeállításával. Jobb oldali védője nem maradt és összesen 2 középső védő egészséges.

Meg kell említeni, hogy Kubo jelenleg a Real Sociedadot erősíti, és egyértelműen ez volt az a gárda, ahol ki tudott teljesedni, és legjobbját tudta hozni. Biztos, hogy meg akarja majd mutatni a Madrid ellen!

A két kapus, Remiro és Zubiaurre mellett a következő mezőnyjátékosok állnak rendelkezésre: Zubimendi, Illarramendi, Zubeldia, Aritz, Carlos Fernández, Oyarzabal, Aihen, Kubo, Rico, Navarro, Sorloth, Turrientes, Brais Méndez, Le Normand, Ander Martín, González de Zárate, Olasagasti és Pablo Marín.

A Madrid ebben az esztendőben nem igazán magabiztos, még akkor sem, ha az utóbbi meccseken elkezdett valamit a tavalyi mentalitásából visszahozni. Nem jó hír, hogy állandóan hátrányból kell felépülni, még ha tudjuk is, hogy a legutóbbi BL sikernek ez a „taktika” volt az egyik záloga. Ha őszinték vagyunk, ez vonatkozás csak részben pozitív, hisz úgy tűnik, bárki lőhet nekünk gólt, a védelmünk messze van a stabiltól, és csak ehhez képest néz ki jól, amikor képes a gárda előhúzni azt a győztes mentalitást, ami gyakran meghozza az eredmény megfordítását.

A csapatot szeretjük CR7 távozása óta „átalakuló” jelzővel illetni, az állapotát átmenetiként leírni. A vébé óta eltelt időszak mélypontja a Barca elleni Spanyol Szuperkupa döntője volt, ahol mind fizikálisan, mind mentálisan megfogta a gödör alját Ancelotti csapata. Azóta legalább annyit elértünk, hogy a második félidő derekán a cserékkel tudunk a játék képén változtatni, utóbbi ellenfeleinket ha nem is a kispad hosszával, de jobb minőségű cseréinkkel sikerült felülmúlni. Akárki kezd a padon, megvan benne az éhség a játékra, a bizonyításra. Akár Rodrygo, akár Asensio, akár Ceballos állt be, formálni tudta a játék képét, dinamizálni tudta a Real Madridot, ami a végjátékban aranyat ért.

Benzema öregszik, de belead mindent. Csak ez a minden már kevesebb, mint akár egy éve. Kopik a pontosság (a helyzet kihasználás) a sebesség és a futó mennyiség is. De még most sincs nála jobb opció. Ezt tudomásul kell venni.

Ami jobban aggaszt, az Vinicius. Világsztár lett, a csapatunk cselgépe, de az a szellemi kapacitás, ami ennek a brazil fiúnak rendelkezésére áll, nem fogja az útját könnyűvé tenni. Egyértelműen NEM kezeli jól a körülötte kialakult helyzetet. A európai 5 top ligában Vinicius szenvedi el a legtöbb szabálytalanságot, még úgy is, hogy csak azokat számolják, amit be is fúj a bíró. Ismerjük azt a játékos típust, melyet Vini megtestesít. Cselez, húzogat, villogni akar. Mindig ők kapják a legtöbb faultot. Vini a maga brazilos módján szeretné „segíteni” a játékvezető dolgát, és a szabálytalanságok nagy részére rájátszik, vagy meg sem történt szabálytalanságok esetén is dobálja magát. Ez már alapjában sem jó, de utána még dumál is. Folyamatosan pöröl a játékvezetőkkel, elégedetlenkedik, reklamál. Pont az ellenkezőjét váltja ki, mint amit szeretne elérni. A legrosszabb az egészben, hogy játékon kívüli dolgokra pazarolja az energiáit, és figyelme nem a meccsre összpontosul.

Jó példa a Tico ellen a Saviccsal való párharca, amikor már a képben kevéssé lévő kommentátor is megjegyezte, hogy fejébe vette, hogy „megalázza”, valami látványos csellel majd túljut rajta. Ez sorozatos labdavesztésekbe torkollott, játéka görcsös lett, erőltetett és kiszámítható. Végül bebőrözte, megcsinálta, mert megvan hozzá a  minősége, de ez túlságosan sokba kerül a csapatnak. Vinicius nem adhat az ellenfélnek egy-másfél félidőnyi előnyt azzal, hogy értelmetlen harcát vivja a védőjével és a játékvezetővel. Oda jutottunk, hogy a világ nem brazil és nem Madrid hívő része utálja Viniciust. Beleértve a bírókat is. Itt utalok vissza arra, hogy a helyzet oda eszkalálódott, hogy már a jogos faultok egy részét sem fújják be neki. Ami még tovább rontja Vini viszonyát futball egészével. Még nem érti. Már Ancelotti kér több tiszteletet a játékosának sajtótájékoztatón. Ez nagyon gáz, nyilván pedagógia is, amit a játékosa felé mutat. Csak remélem, hogy a színfalak mögött azért elmondják neki mi a valóság, és nem kell másfél év, hogy felfogja, mint ahogy a befejezései kapcsán is nagyjából ennyi idő alatt sikerült a fejét rendbe tenni.

Kiváló ellenpélda Ceballos, aki megérni látszik. Még mindig inkább érzem super sub-nak, mint meghatározó kezdő játékosnak, de super sub-ként is nagyon kell ennek a Real Madridnak. Minden esély megvan rá, hogy szerződést hosszabítanak vele – én örülnék neki. Asensio viszont a hírek szerint nagyon nem elégedett azzal a szerződés tervezettel, amit Perez az ügynöke elé rakott, nála valószínűbb a távozás.

Nagyon jó hír, hogy Rodrygo és Ancelotti viszonya nem romlott meg, láthatóan mindkét fél jól kezelte a kis affért. Ancelotti egy meccsről sem hagyta ki, és utóbb zseniális góllal hálálta meg a bizalmat. Ahogy én látom, Rodrygóban talán kevesebb az ösztönös zseni, mint Viniciusban, de mentálisan sokkal erősebb, ha úgy tetszik, okos kis srác. Nagy fordítások mestere lett, iszonyúan fontos gólokat lő, bírja a nyomást, és élvezi a nagy meccseket. Szintén nagyon fontos része a Madridnak.

Minden erőforrásunkat okosan kell beosztani, mert elképesztő sűrű lett a naptárunk. A Copa del Rey-ben elvileg még 3 meccs jöhet, ha dontőbe jutunk – hétfőn lesz a sorsolás, és az elődöntő már oda-vissza rendszerben zajlik. Februárban még vár ránk a Klub Vb is, ami szintén jelentős utazgatással jár, és papírforma győzelmeket követel a csapattól. Nem emlékszek itt könnyű meccsre. Ráadásul Vidal vezetésével egyfajta trash talk is kezdődött, Dél-Amerika komolyan bejelentkezett a trófeáért. (Már most tartok attól, hogy szét fognak bennünket rugdosni.)

A vasárnapi bajnokira a következő kerettel állunk fel (Carvajal már teljes értékű edzésmunkát végzett, nem kizárt, hogy végül leül a padra):

Kapusok: Courtois, Lunin és Luis López.
Védők: E. Militão, Vallejo, Nacho, Odriozola és Rüdiger.
KP: Kroos, Modrić, Camavinga, Valverde, D. Ceballos és Mario Martín.
Csatárok: Hazard, Benzema, Asensio, Vini Jr., Rodrygo és Mariano.

Ahogy érzitek nem egy klasszikus beharangozó ez, inkább egyfajta helyzetjelentés a csapatról, az előttünk álló feladatokról. Ahogy az utóbbi időben nyilvánvalóvá vált: szerkesztői csapatunk felnőtt, egyszerre többen találták magukat olyan élethelyzetben, melyben át kell csoportosítani az energiákat. Nem tudjuk már megoldani, hogy minden meccsről legyen beharangozó és összefoglaló is. Ehelyett inkább átfogóbb, aktuális felvetésekkel fogunk jelentkezni, nyilván ritkábban, de jelenlétünk megmarad, és szeretnénk ennek a felületnek a legnagyobb kincsét, az olvasótábort egyben tartani.

A zászlót most én emelem fel a földről, s ha nem is tudom majd a korábbi magasságokban lengetni, a régi csapat időnkénti segítségével szeretném, ha látható maradna. Ahogy a szerkesztő társaknak írtam, akár milyen messziről is néznek errefelé, azt fogják látni, hogy még füst száll fel a kéményből, madridizmusunk, futball fanatizmusunk által fűtött menedékházunk továbbra is üzemel. Bármikor, bárki betérhet ide.  HALA MADRID!

Sultan (aka CalmaVinga)