Csütörtökön késő este a Real Madrid a Granadához látogat a La Liga 36. fordulójában. Nem ígérkezik egyszerű feladatnak az andalúz-túra, de ha a habfehérek továbbra is versenyben akarnak maradni a bajnoki címért, akkor bizony szállítani kell a három pontot. Beharangozó.
Legutóbb a Liverpool elleni párharc alkalmával oszthattam az észt itt, a blog hasábjain. Az azóta eltelt egy hónap eseményeit szerzőtársaim a már megszokott, nagyszerű minőségben megénekelték. Azonban most szeretnék én is egy rövid áttekintést adni – a saját szemszögemből. Újat persze valószínűleg nem fogok mondani.
Az áprilisi hónapra úgy fordult rá a Madrid, hogy a megtépázott keret ellenére sötét lónak számított – a legpozitívabb értelemben. A bajnokságban a Barcelona legyőzése ébreszthetett nagy reményeket a madridistákban, míg a BL esetében a Liverpool elleni első találkozón nyújtott csodálatos teljesítmény adott lehetőséget nagyszabású álmok dédelgetésére.
A BL-ben a Chelsea gondoskodott arról, hogy a blancók szurkolói visszatérjenek a valóság talajára. A kiesés legnagyobb tanulsága, hogy bármilyen képességekkel rendelkezzenek fiaink, egy végletekig kidolgozott játékkoncepció üres, ad-hoc jellegű, öregfiús adogatássá silányítja a játékukat.
A bajnokságban a klasszikuson elért siker után két kényelmetlen döntetlen is becsúszott, ahol a játékkoncepciónk hellyel-közzel rendben is lehetett volna. Az igazi problémát ebben az időszakban a fiúk fizikai állapota – beleértve a rengeteg sérülést – jelentette. Ez a kérdés szoros összefüggést mutat a keret szezonközi, rossz rotálásával, ami ugyebár Zidane felelősségi körébe tartozik.
A fentiekből könnyen kikövetkeztethető, hogy a csapatnak új impulzusra van szüksége. A klub sikerkovácsainak és modernkori aranygenerációjának ideje lejáróban van. Ha nem szeretne úgy járni a Madrid, mint a 2000-es évek közepének legendás Milanja (szinte egy teljes kezdőcsapatnyi klasszis, alapember akasztotta szögre a stoplist szeretett klubjuk szertárjában, mindössze 1-2 év leforgása alatt), akkor a klubvezetésnek is be kell látnia, hogy a jelenlegi szezonban végigfutott tendenciák semmilyen jövőképet nem hordoznak magukban. Pontosabban hordoznak, de annak a pozitív mivolta igencsak megkérdőjelezhető.
A tény, hogy mindezen problémákkal együtt is, az utolsó pillanatig versenyben lehetünk a bajnoki elsőségért, jól beárazza a teljes spanyol foci nívóját. Természetesen a poszttraumatikus COVID-szindróma komoly nyomot hagy a klubok kasszáján, de a gazdasági tényezőket figyelmen kívül hagyva is kijelenthetjük, hogy a mezőny fokozatos kiegyenlítődésének iránya a három gigaklub teljesítményének hanyatlásával is összhangban áll.
Szólnunk kell a 7-10 pontos előnyt is elherdálni képes Atleticóról, vagy épp a totálisan kétarcú, átalakuló Barcelonáról. A közvetlen riválisok megtették azt a szívességet a Madridnak, hogy osztoztak a pontokon egymás elleni meccsükön. Ráadásul a Barca azóta az óriásölő szerepében nagyot futó Levantén sem tudott felülkerekedni (a Ticó a cikk publikálása után játszik, szerda este).
Ha a szezon végén nem gyarapodna a Madrid klubvitrinje újabb trófeával, az minden bizonnyal drasztikus változásokat vonna maga után. Annak ellenére, hogy a Blancók háza táján nem ismeretlen, „ha nyerünk, akkor minden jó” filozófia alapján, könnyen lehetne egy esetleges bajnoki címmel takarózni a keretkialakítást és edzőkérdést feszegető kérdések elől, nem tudok nem a Real végső sikeréért szurkolni a bajnoki véghajrában. Lásd a hisztérikus őrjöngést a Militao kezezése után befújt sevillai kamubüntető kapcsán.
A hosszú, bevezető eszmefuttatásom után megérkeztünk oda, hogy a Granada elleni győzelem kötelező. Egyrészt az egyik közvetlen riválisunk már megette azt a szívességet, hogy pontokat hullajtson aktuális ellenfele ellen. Másrészt, amellett, hogy a hátralévő találkozókon kétségkívül a Madridé a legnehezebb sorsolás, még mindig az andalúziai látogatás tűnik a legkevésbé megoldhatatlan feladatnak.
Lássuk, mit tud a Granada! A piros-fehérek az előző idényben történetük legjobb szezonját produkálva Európa Liga indulást érő helyen végeztek. A klub első nemzetközi kupaszereplése nem viselte meg akkora mértékben az andalúzokat, mint számíthattunk erre. Az elődöntős kiesés bőven erőn felüli teljesítést jelent, másrészt a bajnokságban jó darabig versenyben voltak a jövő évi nemzetközi porondért is.
A csapat sikerkovácsa Diego Martinez edző, aki 2018-ban átvéve a másodosztályban sínylődő alakulatot, már rögtön első idényében feljuttatta őket a Primera Divisiónba. Martinez szerződése az idén végén lejár és meghökkentő volna, ha új kontraktusa nem jelentene komoly szintlépést számára – egy magasabban jegyzett csapat kispadján
A Granada játékstílusára a durvulás és csontzene helyett az okos, kombinatív, gyors játék jellemző. A stabil védekezésből végigvezetett, lerohanás-szerű kontráik olyan csapatok legyőzését eredményezték már az idény során, mint a Nápoly, a Sociedad, vagy épp a Barcelona.
Kevés olyan spanyol csapat van, ahol ne találhatnánk madridi kötődésű játékost. Roberto Soldado a csapat elsőszámú vezére a támadósorban, Jesús Vallejo pedig kölcsönjátékosként az idény nagy részében alapember volt Martineznél (utóbbival sérülés miatt ezúttal nem valószínű, hogy találkozunk). A Granada legveszélyesebb játékosai között említenünk kell még a szélvészgyors Darwin Machíst, valamint a középpálya játékmesterét, Angel Montorót.
A Madrid hiányzóinak listázásától és a lehetséges kezdőcsapat, valamint a várható játékkoncepció kérdésétől most szándékosan eltekintek. Ezzel egyrészt szeretném kifejezni szolidarításomat Zidane irányába, akinek igencsak végesek a lehetőségei. (A Ti jóslataitokra persze kíváncsi vagyok, jöhetnek a Tippeldébe és a kommentek közé is!)
Másrészt pedig, ez talán a leghatásosabb eszköz a kezemben, hogy kifejezzem: számomra most csak a győzelem számít egyedül, a mikéntje teljesen másodlagos.
Hasta el final! Vamos Real!
Granada – Real Madrid
Csütörtök, 22 óra
TV: Spíler 2
A reálos Valverde végre újra a kezdőbe került, miközben az Atletic Bilbao edzője, Ernesto visszavonulása…
Ha nem is elsősorban nekünk, de rég nem látott izgalmakat hozhat a kieső zónában az…
Leginkább arra vagyok kíváncsi, hogy az utóbbi hetek híreit, az erkölcsi, sportszakmai és a személyes…
Ahogy a nagy klasszikus mondja, innen már megvagyunk, mi már csak egy sört kérünk! A…
Eljutottunk oda, hogy akinek nincs kedve, már nem is játszik idén. Mbappe sérültet jelentett, de…
Egyben bízhatunk, hogy a Betis még nálunk szarabb formában van, az elmúlt 5 meccsükből a…
View Comments
Your point of view caught my eye and was very interesting. Thanks. I have a question for you. https://accounts.binance.info/register/person?ref=IHJUI7TF