Fordulatos döntetlen: Mönchengladbach – Real Madrid (Összefoglaló)

2-2-es döntetlennel ért véget a Királyi Gárda Mönchengladbach elleni vendégszereplése kedd este. Az újabb nyeretlenül megvívott BL találkozó rengeteg izgalmat és fordulatot hozott, mi pedig ezúttal is megpróbáljuk kielemezni a látottakat. Összefoglaló.

Kezdjük az összeállításokkal. Zidane a hétvégi kezdőcsapathoz képest csupán egyetlen változtatást eszközölt. A sérült kidőlő Nacho helyére – a Beharangban írtaknak megfelelően – Lucas került a védelem jobb oldalára. A szokásosnak mondható Ramos-Varane-Mendy hármas mellett előzetesen bőven a spanyol szélsőből lett jobbekk számított a védelem leggyengébb pontjának. A középpályára ismét a Casemiro-Fede-Kroos trió futhatott ki, ötvözve a kőkemény védekezést, a szüntelen robotolást és az óraműpontosságú irányítást. A támadóharmadban Vinicius-Benzema-Asensio játékára számított Zizou az első perctől. Személy szerint úgy voltam vele, hogy kezdőcsapatért jár a pacsi a francia kopasznak. A másik oldalon sem láthattunk komoly meglepetést, a Thuram-Plea duó levédekezésével látatlanul is emberes feladattal került szembe a védelmünk.

Domináns kezdés

A kedzőrúgást követően egyből észrevehető volt, hogy a kellő elszántsággal vágott neki a mérkőzésnek a habfehér alakulat. Ennek megfelelően az első helyzetecskéket is vendégoldalon jegyezhettük fel. Előbb egy jobboldali beadásból tudott majdnem kapu felé fejelni Benzema, majd ugyancsak a francia ügyes forgolódása után Casemiro elé pattant a labda, aki cirka 20-ról próbálkozott egy átlövéssel – kaput viszont nem talált.

A 15. percben Vinicius kavarta meg a német védelem jobb oldalát, a brazil beadása viszont nem találta meg az érkező Fede fejét. Egy perccel később Lucas labdája viszont már pontos volt: gyönyörűen löbbölt a kezdőkör magasságából a tizenhatoson belülre futó Benzemához, aki mellre vette a bogyót, majd kiszorított szögből életerős löketet zúdított Sommer kapuja felé. A lövés sajnos pontatlan volt, én magam viszont így felszisszente a TV előtt. Szép elgondolás volt!

A mérkőzés ezen szakaszában futószalagon jöttek a helyzetek. Alig telt el újabb egy perc, egy ügyes kombinációval a balról a jobb oldalra terelődött a játék, ahol ismét Lucasé volt a kulcspassz. Élesen belőtt labdája megtalálta ugyan Viniciust, ám sajnos a brazil nem érkezett üresen, egy védő bevetődve takarított előle. A 19. percben Sommer kezdett cselezgetni a saját ötösén, szépen meg is oldotta, ám a labdakihozatal labdaeladásba fulladt. Végül Casemiro lőtt külsővel, lövését blokkolták.

A 21. pecben ért oda a Gladbach a büntetőterületünkhöz először, igaz, hogy komoly veszélyt is hordott magában az akció. Varane volt azonban résen, tanári módon, higgadtan takarított.

A 22. percben egy gyönyörű Asensio megindulás váltott ki belőlem tapsot, hiszen 3 embert fűzött át a spanyol a középpályán. A szép, kombinatív és gyors akció végül egy szögletbe torkollt, kár érte. A 29. percben már jött az első kaput is találó kísérletünk. Kroos szánta el magát lövésre jó 20 méterre a kaputól, Sommer magabiztosan tenyerelte oldalra az életerős löketet.

Az első félórához érve elmondható, hogy teljes mértékben a Madrid akarata érvényesült a pályán. Köszönhetően a gyors, előrefelé történő labdajáratásnak sorra alakította ki a csapat a helyzeteket. Próbálkoztunk átlövésekkel, beadásokkal, rövid és hosszú passzokkal egyaránt. Mindeközben a Gladbachnak szinte momentuma sem volt, a spanyol presszing nem ízlett a német gépezetnek, hosszú indítások helyett inkább vaktában előrevágott labdáknak tűntek a hazaiak támadásépítési kísérletei. Egészen a 33. percig…

Fordulat

Ekkor ugyanis érkezett egy olyan játékszituáció, amitől nagyon tartottam már a mérkőzés előtt is. Labdavesztés a kezdőkörben, aminek kapcsán Hoffman harcosságát lehet dicsérni hazai oldalon, a vendégeknél pedig Kroost és Ramost kell elővenni túlzott lezserségük miatt. Kis flipper után jött is a mélységi indítás a védelmünk mögé, ezt Varane még el tudta fejelni. Pechjére, pont Alassane Plea lábai elé. A francia remekül kivitelezett kényszerítő után a visszakapott labdát egyből Thuram elé tálalta, aki futtából kilőtte a hosszú felsőt – noha Courtois keze ott volt, esélytelen volt a belga. Hidegzuhany a semmiből, 1-0 oda.

A bekapott gól annyira megfogta a mieinket, hogy a félidő hátralévő bő negyedórájában nem is volt mit feljegyezni – a tanácstalanságon kívül. A fordulás után aztán jött egy ordító egyenlítési lehetőség. Egy szöglet utáni kavarodás után Asensiot találta meg a játékszer, Marco pedig nem is habozott, félfordulattal, kapásból tüzelt! A labda a kapufáról vágódott ki, előtte azonban mintha egy védő is belecsúsztatott volna.

A második félidő első perceiben ottragadt a Real a hazai tizenhatos környékén, nagy nyomás nehezedett a Gladbachra. Nem is maradt el a következő nagy helyzetünk. Valverde lódult meg a jobboldalon, majd a visszatett labdája meg is találta Viniciust. A brazil tiszta helyzetből célba vehette a kaput, ám nem tette: gyatrára sikerült lövése nem jelentett veszélyt.

Ég a ház!

Az 54. percben egy remek német letámadás után Kramer csinált bolondot a védelmünkből, elsősorban Lucasból. Szerencsére Casemiro résen volt, az utolsó előtti pillanatban sikerült mentenie. A következő néhány percben Asensioé lett a főszerep, ügyesen táncolt a spanyol a német lábak között az egész meccsen.

A 60. perchez érve érezhető volt, hogy már nem tudja fenntartani a félidő elejére jellemző nyomást a Real, ezen pedig fel is bátorodott a Gladbach. Egy remek lefordulás után Thuram vezethette rá a labdát a védelmünkre. Jó ütemben tálalt a jobbon érkező Lainer elé, akinek a beadása üresen találta Pleát. A francia kapáslövését elsőre védte Courtois, ám szerencsétlenségére épp a kapu előtt tébláboló Thuram lábára ütötte a játékszert, akinek nem volt nehéz dolga: higgadtan bebelsőzte a lasztit az őrizetlenül maradt kapuba. Volt nagy integetés középen, hogy lesen volt a hazai 10-es, ám a visszajátszásokból látható volt, Mendy bizony csúnyán beragadt. Szerintem ő maga sem tudja, hogy mit kolbászolhatott 5-6 méterrel mélyebben, mint védőtársai, ám a lényegen ez mit sem változtat. 2-0.

Érezni lehetett, hogy most nagy a baj, teljes a káosz a fejekben, ezért sem értettem, hogy Zidane teljes nyugalommal álldogál a pálya szélén. Még akkor sem nyúlt bele a meccsbe, amikor majdnem benyeltük a harmadikat. A szokásos forgatókönyv szerint alakult a helyzet, német labdaszerzés a labdakihozatalunk során, gyors mélységi indítás. Hofmann nevét kell megemlítenünk itt, hiszen remekül vette át és tette tovább a zsugát Plea elé, aki jól is akarta megoldani a helyzetet, annak ellenére, hogy igencsak sanyargatva volt. Curtával viszont nem számolt, a belga klasszis lábbal tudta hárítani a próbálkozást.

Volt baj bőven, hiszen újabb helyzetig jutott a Gladbach: Stindl indult be a védelem mögé, jött is a labda. Szépen húzta át a hosszúra, szerencsénkre néhány centivel elzúgott a lövés a hosszú kapufa töve mellett. Kongtak a vészharangok, ám Zidane továbbra is kivárt, hátha.

A 69. percben újra madridi próbálkozás következett, egy lecsorgó labdát Asensio küldött kapura, ám nem okozott nehézséget Sommernek. A 70. percben aztán érkezett egy váratlan fordulat: Zidane cserére szánta el magát, ráadásul egy kettős változtatásra! Beszállt a felépülő Hazard Vinicius helyén, Modric pedig Kroost váltotta.

A 74. percben aztán következett a majdnem-tündérmese. Benzema ügyes bepassza Hazard-t találta üresen az ötös sarkán. A lendületből érkező belga a hálóba pörgetett ugyan, ám sajnos csak a kapufa külső oldala mellett. Ez ziccer volt!

Feltámadás

A hátralévő 20 percben aztán elöntötte a Gladbach kapujának előterét a beadáscunami. Mondanom sem kell, szinte az összes gond nélkül jött ki a védők fejéről. Egészen a 87. percig! Fede szépen csinálta meg magának a lehetőséget egy löbbölt beadásra, ám a bepassz kicsit hosszúra sikerült. Az uruguay-i már a fejét fogta, amikor is Casemiro indult el az elveszettnek hitt labdáért! Ügyesen fejelte azt vissza a kapu torkához, ahol Benzema ügyesen fedezve a felpattanó labdát, estében, egy remek mozdulattal a léc alá vágta azt. 2-1!

Visszajött a remény, így hatványozott lendülettel záporoztak a beemelt labdák a Gladbach kapuja felé! Az utolsó pillanatokban pedig az egyik ilyen célt is talált. Lucas készítette Modric elé a játékszert, aki a hosszú irányába kanyarintott, megtalálva Ramos fejét. A kapitány rafináltan nem egyből a kapura, hanem egy csapattársat keresve, visszafejelte a labdát – elvégre, ami egyszer már bejött, azon szabad változtatni. És milyen jól tette! A lepattanó így Casemiro-t találta meg, aki az ötös vonalán, elegáns mozdulattal, kifordított belsővel, a léc alá bombázott. 2-2!

A lefújást megelőző percekben további említésre méltó esemény nem történt, így a hosszabbításban esett találat egyben a végeredményt is beállította.

Összegzés

Az biztos, hogy a fiúk mentális állapota nagyon rendben volt a kezdő sípszó pillanatában. Az első fél órában úgy játszott a csapat, amire szerintem egyetlen szavunk sem lehet. Változatos helyzetkialakítás, gyors játék, működő presszing. Sajnos így is jött a hiba, ami aztán teljesen visszavetette az működő gépezetet. Ezen a ponton merül fel a kérdés, hogy ilyenkor miért nem tud belenyúlni úgy a mérkőzésbe az edző, hogy annak szemmel átható nyoma legyen a páláyn? Tudtuk, hogy Zidane nem jó a meccselésben, de legalább a tenniakarás halvány jelét láttam volna rajta, amikor már kettővel ment az ellen és sorra dolgozta ki a lehetőségeket.

Másrészt a beadásokra épített játék egy működő fegyver lehetne, ha lenne benne némi változatosság. Sajnos az összes középre emelt labdánk magas ívben szállt az ötös és a tizenegyespont közé. Ezeket a labdákat be lehetne lőni élesen a rövidre, vagy akár visszakészíteni a második hullámnak. Szomorúsággal tölt el, hogy az egyetlen variációs lehetőségünk hátrányban az, hogy Ramos előrehúzódik.

Az egyének közül én Asensio játékát emelném ki tegnapról. Szenzációs dolgokat csinál a labdával, élvezet nézni, ahogy a finom testcseleivel eteti a védőket. Eszméletlen potenciál van a fiúban, csak ezt valahogy meg kéne próbálni a rendszer javára fordítani. Nem mehetünk el a Vinicius-Benzema affér mellett sem. Az, hogy kinek van igaza, szerintem másodlagos, egy ilyen helyzetben szerintem senkinek sincs. Az viszont, hogy ilyen eset egyáltalán előfordulhat egy olyan csapatnál, ahol híresen jó a morál, a játékosok közötti összetartás és a csapatkohézió, igencsak rossz fényt vet az öltözőre.

Vinicius kapcsán egyébként nem tudom nem megemlíteni, hogy mennyire nem látok előrelépést a tizenhatoson belüli megoldásaiban. Mindezt persze ezembe sem jutna a brazil hibájának felróni. Egy fejlődési fázisban lévő játékosnál kulcsfontosságú az edző támogatása. Az edzőnek kell elmagyaráznia és megértetnie az egyes játékhelyzeteket és megoldási javaslatokat kidolgozni és begyakoroltatni ezekre. Vinicius az én megérzésem szerint sem a döntéshozatalban, sem a kivitelezésben nem jeleskedik, ez pedig előrevetíti a terv és a gyakorlás hiányát is. Már csak azért is, mert a technikai tudás nem lehet akadály.

Szólnék még néhány szót Mendyről, csak azért mert imádom és eddig még csak dicsértem itt a blogon. Mi a bánatot csinált a második gólnál? Komoly feketepont.

A Gladbach egyébként azt játszotta, amire számítottunk. Nagyon jól összerakott gárda benyomását keltették tegnap is és biztos vagyok benne, hogy más együtteseknek is meg fogják nehezíteni a dolgát a jövőben. Hála az Inter és a Shkahtar döntetlenjének, nem tudott egyik csapat sem nagyon elszakadni a Madridtól a csoportban, így nincs veszve semmi. Az viszont tény, hogy nagyon kiélezett a helyzet és több betli már nem fér bele. Folytatás jövő kedden az Inter ellen, előtte pedig szombaton a bajokságban az Huesca látogat Madridba.

Várjuk a Ti észrevételeiteket is a kommentek közé!

Hasta el final! Vamos Real!

Oszd meg a posztot, ha tetszett!