Vasárnap este a Bernabéuban kerül megrendezésre a szezon második Klasszikusa. A futballvilág legnagyobb klubmérkőzése kapcsán természetesen mi is megosztjuk veletek a gondolatainkat, a szokásostól némiképp eltérő módon. Beharangozó.

Clásico-szüzességem elvesztése

Mindenekelőtt kicsit lámpalázasnak érzem magam jelen sorok írása közben. Kevesebb, mint egy éve vagyok része a szerkesztői csapatnak és nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a Real Madrid legnagyobb párharca elé én írhatom a felvezető cikket. Pontosabban én koordinálhatom a cikk megszületését. Történt ugyanis, hogy a kiemelt jelentőségű találkozó okán mi is kiemelt figyelmet és felkészülést szenteltünk a Beharangozónak. Minden szerkesztőkollégám véleményét kikértem a cikk vázlatát képező kérdések kapcsán, így születhetett meg a továbbiakban olvasható közös munkánk. Az operatív jellegű felvezetés után most viszont térjünk rá a szakmára!

Mennyország vagy pokol?

Ezzel az alcímmel nem a Clásico lehetséges kimeneteleire szerettem volna utalni, sokkal inkább a mindenkori madridista közhangulatra. Ha épp megy a csapatnak, mi vagyunk a legjobbak és bárkit legyőzünk. Ha szarban vagyunk, akkor pedig eljött a világvége. Ha hiszünk ennek az elgondolásnak, akkor valahogy úgy képzelhetjük el a csapatot, mint aki a pokol kapujában áll és a sátáni lángok mardossák a hátsóját.

Lássuk a tényeket: két forduló alatt a 3 pontos előnyből 2 pontos hátrányunk lett a Barcával szemben a bajnokságban, ráadásul Eden-t is elveszítettük. A szerdai, City elleni vereség után – amit José már itt a blogon is megénekelt – óhatatlanul felsejlik bennem Solari és a tavalyi szezon azonos időszaka.

Akkor épp túl volt a csapat egy győztes derbin, előnyről várhatta az Ajax elleni BL-visszavágót, valamint az akkor még oda-visszavágós Copában is 1-1-re végzet az első meccsen a Camp Nouban. Joggal bizakodhatott az egyszeri szurkoló, hogy talán nincs is akkora gáz a csapat körül Cristiano nélkül, mint gondoltuk. Aztán egyetlen hét leforgása alatt jóformán véget ért a Madrid szezonja. Előbb a Kupában páholta el a srácokat aktuális ellenfelünk, aztán a bajnokságban, ha szűken is, de szintén nyertek a katalánok. Utolsó szalmaszál volt a BL, de az Ajax véget vetett a nemzetközi vitézkedésnek. Mindhárom mérkőzésen mi voltunk a pályaválasztók.

Noha a BL-ből még nem estünk ki, egy esetleges vasárnapi vereség a legrosszabb rémálmainkat kelthetné életre. Elsőként erről a helyzetről kértem ki a szerkesztőkollégák véleményét.

José szerint „ha a Barca ellen is kikapunk és 5 pont lesz a különbség, akkor újra átéljük a tavalyi szezon utolsó harmadát. A keretet nem lehet majd motiválni. A szurkolóknak marad majd a hőbörgés, bűnösök kreálása, elmélkedés, hogy hogyan lehet változtatni, hogy jobb legyen jövőre. Újra fals következtetésre jutnak majd rengetegen, miszerint ez a keret semmire sem jó, a régiek már, az újak még (és sohasem) lesznek jók. Miközben nagyon kevesen lesznek azok, akik értik, hogyan működik a csapatsportban a lélektan, mennyit jelentenek a megfogalmazott célok, ha elérhetőek, vagy ha már nem elérhetőek. Miközben nagyon kevesen fogják helyén kezelni azt, hogy egy alapvetően kimagasló kerethez egy kockázatkerülő filozófia társul, amelynek házasságából csak időnként láthattuk azt a teljesítményt, amely azért meg van a keretben.”

Jöjjenek Realantos gondolatai! „Azt gondolom, hogy Zidane bármit is nyilatkozott vagy nyilatkozik ezután, számára is világosnak kell lennie, hogy a bajnokság maradt idén az egyetlen sorozat, amiért reálisan versenyben maradtunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy a BL-ből már kiestünk volna, de a fókusznak most már a ligán kell lennie. A BL-ből való kizúgásnak pozitív és negatív hatásai is lehetnek, utóbbira lásd például a tavalyi Madridot, ami teljesen összezuhant az eliminálódás után. Viszont csökken a terhelés, ezáltal ritkulnak (jó esetben) a sérülések. Egy esetleges kiesés után a szezon hátralévő részében úgy lehetne küzdeni a bajnoki címért, hogy közben a játékosokat már a következő szezonra lehetne építeni. Ehhez azonban az kell, hogy a klasszikuson ne szenvedjünk vereséget, ezáltal elkerülve a jelentős pontszámbeli és mentális lemaradást.”

„(A City ellen) összeomlást láthattunk, ez egyértelmű, és ennek komoly hatása lesz a csapatra. A Zidane magic ugyanis pont erről szólt. ZZ alatt nem omlott össze a csapat az első regnálása idején, hanem pont hogy az ellenfeleket omlasztotta össze. Ez vagy egy ébresztő a csapatnak, vagy gáz lesz hosszú távon. De a Barca meccs eredménye mindenképp javíthat vagy ronthat ezen a mentális állapoton.ha nem vesztünk, akkor lesz esélyünk a bajnoki címre. Ha vesztünk, akkor… nos… fuck.” – így Raulitás.

gwolf94: „A Barcának ez relatíve könnyebb hónap lesz a Clásicó után. Az idegenbeli nehéz meccseket elkerülik, de cserében majd áprilisban lesznek ők annyira megméretve mint mi most. Nekünk szvsz minden ebben a hónapban dől el. Az, hogy meg tudjuk-e oldani a támadók impotenciáját, BigBenz feléled-e, esetleg jön(nek)-e más(ok) aki(k) tud lendíteni az ügyön. Szóval el fog dőlni, hogy bajnok matéria-e a csapatunk és ebből a gödörből felemelkedünk, vagy tovább merülünk a húgylében és elveszítünk mindent. A Clásicó megnyerése adhat egy mentális lökést, de a támadógondjainkat nem fogja megoldani és ha az fennáll továbbra is akkor elvergődhetünk a szezon végéig, de ugyanúgy be fognak csúszni döntetlenek, vereségek, és senki ellen nem lehetünk biztosak majd a sikerben. Ha a Barca nyer akkor nem tudom elképzelni, hogy a hátralévő 13 meccsből +6-al jöjjünk ki, akkor sem ha nekik is csúszkálni fognak be rosszabb eredmények. (+6 mert az egymás elleni akkor nekik kedvezne már). Döntetlen is nekik jó inkább, egyrészt a meglévő előnyük miatt, másrészt akkor is ők lennének az elsők pontegyenlőségnél (vagy idegenben lőtt gól miatt, vagy a gólkülönbség miatt). Ha áprilisig marad a szoros versenyfutás akkor áprilisban lehetne majd előnyt is építeni. (Barca a Sevilla, Bilbao, Celta, Tico-val fog mérkőzni áprilisban)”

Visszatérve a metaforánkhoz, nem jutunk pokolra, ha esetleg nem sikerül megverni a Barcelonát – kiváltképp, ha mégis így lesz, akkor sem jutunk a mennybe. Azt viszont kijelenthetjük, hogy a néhány héttel ezelőtti bizakodásnak már nyoma sincs. Lényegében a vasárnapi klasszikus határozhatja meg a Real Madrid egész hátralévő szezonját. Dupla vagy semmi helyzetbe került a csapat – akárcsak egy évvel ezelőtt.

Mi lesz a haditerv?

A cél a fentiekből kifolyólag, no meg a mérkőzés presztízséből eredően, nem lehet más, mint a győzelem! De milyen út vezethet ehhez? Mi lesz az a taktika, ami sikerre vezetheti a habfehéreket? Egyáltalán mik a lehetőségei Zidane-nak? A klasszik 4-3-3 lesz a befutó? Vagy előrántja a francia a karácsonyfát? Jön a gyémánt középpálya? Ezeknek a kérdéseknek is igyekeztem utánajárni. Lássuk, hogyan vélekedtek bloggertársaim!

Raulitás: „A karácsonyfát nem gondolom jó ötletnek, (bár ezzel együtt ez egy reális opció) mert túl statikusak vagyunk vele.(…) Hazarddal (bizonyíték, hogy már a belga sérülése előtt nekikezdtünk a cikknek!) és Lucassal Benz két oldalán elég stabilitást kapnánk hátul, és meg tudnánk verni a Barca széleit.”

Realantos: „Ha lenne Hazard, akkor azt mondanám, hogy a karácsonyfával van a legtöbb esélyünk. Így viszont, hogy a belga két hónapra kiesett. Őszintén, a kármentesítésre kell menni. Nálam egy 4-3-3/4-2-3-1 hibrid lenne a befutó, ahol a középpályán Toni váltogatna CM és AM között attól függően, hogy melyikre van inkább szükség. A széleken inkább a vonalak felé operáló játékosok kellenének, így az én választásom Viníciusra és – igen, nem elírás – Vazquezre esne. Toni mellett/mögött a Casemiro-Valverde páros szűrne, a többi pedig egyértelmű.”

José: „Mindhárom működhet, de mindháromnál más-más funkciónak kell jól működnie. A 4-3-3 esetén a két szélsőnek kell szorgalmasan, fegyelmezetten visszazárni védekezésben. Támadásban ez lehet a leghatékonyabb megoldás, hiszen a Barca védekezése (is) ingatag lábakon áll, így a szélsővédőik mögött hagyott területeket nagyon jól lehet hasznosítani egy-egy labdaszerzés után.A Karácsonyfa és a gyémánt középpálya a középpálya megnyerését tenné lehetővé. Védekezésben itt is elég stabilak lehetünk, ám a két felállás teljesen más karaktert igényelne (hagyományosan, nem ZZ-féle, kockázatkerülő felfogásban). Igazából a Karácsonyfához vannak inkább emberek a keretben. Ok, hallom, hogy a gyémántban Bale és Jovic is képes lehet Benzema partereként jelen lenni, de hogy milyen lenne a megvalósított játék… Nos, vannak kétségeim.”

gwolf94: ” Szerintem jobban járnánk, ha ezúttal rögtön a 4-3-3-al kezdenénk. Idén a nagy meccseken rendszeresen gyémánt/karácsonyfával kezdtünk, majd mikor belenyúlt ZZ a meccsbe, hogy a széljátékra váltson a 70. perc körül el is vesztettük a kontrollt. (PSG, City) Igaz, olyan is előfordult amikor a váltás működött pl. az Atlético elleni bajnokin a félidei átállásra nem tudott reagálni Cholo. Szóval, a pragmatikus 4-3-3, biztos védekezés + kontrák lenne az első választásom. Ha van előny akkor lehetne a KP-t erősíteni a meccs második félidejére.  A kezdőt illetően én is Realantos pártján állok, Lucas Vazquez és Vini a két szélen.”

Sultan velősen summázta a kezdővel kapcsolatos gondolatait, íme: „Szerintem most semmi más esélye nem marad Zidane-nak, minthogy felteszi azt a hátsó hatost, ami a stabil védekezést garantálta a jó időszakban. Courtois, Mendy, Ramos, Varane, Carvajal és Casemiro (…)”. Rodrygóval nem számolhat Zizou, „hisz a Castillában bár jól játszott, gólt szerzett, viszont kipirosozta magát, ami a La Ligában is érvényes eltiltást jelent. A másik sarkalatos kérdés Bale személye. Egyszerűen nem marad más, mint számítani rá, annak ellenére is, hogy az utóbbi időben mutatott lélektelen játéka miatt leginkább a csapatból is száműzném. Bele kell kapaszkodni az utolsó szalmaszálba, hogy egy a Barca ellen összeszedi magát, és mutat valamit abból, ami miatt Perez szerződtette. Benzema se nagyon kérdéses, mint a legjobb gólszerzőnk az évben, úgyhogy az említett hátsó hatos után nálam ő a 7. stabil kezdő. Ezek szerint további 4 hely marad kiadó. Valverde dinamizmusa is nagyon kell, és akkor Kroos lenne az, aki támadóbb feladatokkal is pályán lehetne végre. (…) Jovicra, csak mint Benzema cseréjére számítanék, egyszerre ketten a pályán nem működtek jól. Ezért inkább Vinicius kezdését erőltetném. A maradék egy helyre vagy Iscót tolnám fel kifejezetten támadó faladatokkal, vagy esetleg Bale-t, aki fejjel is erős, ha megint az ívelgetések maradnak a második félidőre.

Köszi Sultan, nekem is megfordult a fejemben, hogy kikérem a társaság véleményét az Isco-Bale párosról, lássuk őket ebben a sorrendben!

Düböröghet az Isco-Disco?

A spanyol mágus egyéni szinten a közelébe sem érhet a 2017-es tavasz során mutatott formájának. Ennek ellenére az utóbbi időben mutatott játéka és a hétközi gólja is azt mutatja, hogy jó passzban van, így az ő helyzetét is megvizsgáltuk.

Realantos: „Miközben egyéni teljesítményekben egyetértek az állításoddal, ennek csapatszintű hatásai már sokkal kevésbé mutatkoznak meg. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az ilyen típusú játékosoknak kell egy gyilkos gólösztönnel rendelkező támadó, akik értékesítik a kiosztott labdákat. Akkor ott volt neki CR, most meg egy szem Benzema a csapatban, aki képes gólt szerezni. Összegezve, tény, hogy egyénileg hasonlóan teljesít, de ennek nincs akkora hatása a csapatra a csapattársak nem hasonló szintje miatt.”

gwolf94: ” Legalább annyi rossz meccse volt idén, mint jó, és túl sok tényezőn múlik, hogy adott meccsen melyik Iscót latjuk. pl. Valencia nem támadott le bennünket a szuperkupában, akkor lubicolt a karacsonyfában, de az Atlético ellen mar ugyanabban nem tudott semmit kezdeni mert Simeone kiszedte a meccsből egy feljebb tolt presszinggel. Olyan meccsei is voltak amikor semmi nem gátolta, hogy hozza a szintjét mégsem tette. Az utóbbi néhány meccsen tényleg nem az a haszontalan fráter akit megszokhattunk. 😀 Folytassa, legyen jó és konzisztens, meghatározó tényező.  Meccs második felében hoznám be, ha előnyben vagyunk. „

José: „Zidane érezhetően megadja minden formációban a szabadságot Isco számára – ezzel támadásban sokat nyerünk. Isco rendkívül intelligensen képes megtalálni az üres területeket, amely az egyébként bántóan statikus támadójátékunkban néha inkább zavart okoz, mert a társak nem ehhez szoktak, hanem a „tutihoz”. Nyilván, ha valahol Iscóval nyerünk, máshol (védekezésbe való átmenet) vesztünk, hiszen nincs állandó helye a pályán. Továbbá azzal is számolni kell, hogy nála is, akárcsak Benzemánál, Viniciusnál is, bármikor beköszönhet az egyéni teljesítményében egy rosszabb időszak. Jelenleg az egyik leghasznosabb játékosunk.”

Befuthat végre a walesi gyors?

Raulitás határozottan elutasította ennek lehetőségét: „Remélem ZZ azért játszatta mostanában, hogy a Barca ellen ne kelljen. Ha mégis kezdetni akarja ZZ, egy koronavírusos ázsiai falut betelepítenék a csődör házába.”

gwolf94: ” Wengernek volt egy interjúja a napokban, amiben kitért Bale-re és a Clásicóra. Azt mondta, hogy a Clásicón a Real Madridnak szüksége lenne Gareth Bale képességeire. Érvei: Jól fejel, kontráknál hasznos a sebessége miatt, ráadásul elég hatékony befejezőnek számít, amivel amúgy is küszködünk. Plusz, az utóbbi években ő egy olyan játékos volt, aki a nagy meccseken döntő faktornak bizonyult. <itt Ronrics elélvezett> Jobban nem is érthetnék egyet az öreggel. Amit viszont Bale érzékeltet már hónapok óta az az, hogy nem fogja ezeket az értékeit a csapat szolgálatába állítani. Én azt látom, hogy cserben hagyja a klubját, amikor szükség lenne rá. Sokáig bíztam benne, a szezont jól indította mind játékban, mind fejben de aztán valami megtört és jött a Wales-golf. Onnantól egy ténfergő szellemlovast látunk amikor pályára kerül. Milyen jó is lenne, ha BigBenz mostanihoz hasonló gyengébb periódusaiban Bale tudna szállítani pár gólt, levéve ezzel a terhet Benzemáról és a csapatról is…

„Tekintve, hogy a Levante ellen még a keretben sem volt, elég éles váltás lenne. Plusz az általam feljebb vázolt taktikába sem illik annyira, mint a két V. Viszont Zidane fogja összeállítani a csapatot, akinél idén, bár még nem sikerült logikát találni a kezdői között, az szinte biztosnak tűnik, hogy a név is számít a mez hátán, nem csak az aktuális teljesítmény. Ez alapján pedig beférhet a kezdőbe a walesi, méghozzá Lucas helyett. Kettejük közül fog kikerülni a győztes a jobb oldalon, számomra minden egyéb opció meglepetésként hatna (beleértve ebbe a szélsők nélküli felállásokat is).” – így Realantos.

Osztja az ő véleményét José is, szerinte is odaférhet Bale a jobboldalra. „Sajnos. A játékos metakommunikációja, testbeszéde alapján nincs helye egy pillanatra sem a csapatban.

Abban tehát a szerkesztőség jórésze egyetértett, hogy a 4-3-3 és annak különböző változatai jelenthetnek megoldást a Barca legyőzésére. Az én saját véleményem előtt azonban lássuk, hogy pontosan mihez is kellene alkalmazkodnia Zidane-nak, hiszen igencsak udvariatlan lenne, ha egyetlen sort sem szentelnénk a vendégeknek. Tehát…

…mit érdemes tudnunk a mostani Barcáról?

Ami a legfontosabb, hogy a baloldai kishörcsög, Jordi Alba visszakerült a katalánok keretébe. Ennek ők nagyon, mi sokkal kevésbé örülhetünk. Suárez és Dembele mellett Sergi Roberto számít komoly hiányzónak, mindannyian sérülés miatt fogják a lelátóról nézni az összecsapást.

Tény továbbá, hogy jelenleg ez a Barcelona jobban egy emberes csapat, mint valaha. Nagyban fog függeni a teljesítményük attól, hogy a Bolha milyen napot fog ki. Sajnos benne van, hogy ha válogatott kick-boxosok alkotnák a védelmünket, akkor is tarthatatlan lenne. Elvégre mégiscsak Lionel Messiről beszélünk.

A Barcelona hétközi, Nápoly elleni BL meccsét egyébkent volt szerencsém a barátaimmal megtekinteni, akik között szép számmal adódnak katalán szimpatizánsok. Elvégre is, ha Capulet és Montague között létezhetett szerelem, akkor egy haveri kapocs bőven oké Madrid és Barca szurkolók között. A lényeg, hogy láttam játszani a Barcelonát és az alábbi gondolatok fogalmazódtak meg bennem.

Egyrészt, jól presszingel a csapat. Ez Valverde idejében elképzelhetetlen volt, most viszont képesek megszállni az ellenfél térfelét, labdavesztés után sem húzódnak hátra és teljes erőbedobással igyekeznek ellehetetleníteni a labdakihozatalt. Ez persze az ellenfél játékerejétől függően változhat, mindenesetre érdemes feljegyeznünk a taktikai skilljeik közé.

A másik dolog, hogy a kisjátékokat nagyon ügyesen használják az oldalvonalak mellett. Mindkét eszköz egyértelműen Setien keze munkáját tükrözi. Ami viszont ugyancsak látszott a Nápoly elleni meccsen – és a presszingből egyenes úton következik -, hogy ha sikerül kijátszani a letámadásukat, a hátul nyíló területek levédekezésével komoly gondjaik akadhatnak.

Letámadás vs transition

Ismerve a Barca fent említett erényeit és egyben legnagyobb gyengéjét, a mérkőzésnek taktikai szempontból az lehet a kulcsa, hogy melyik csapat jön ki jobban a katalán letámadás – madridi labdakihozatal párharcból. Tudjuk, hogy a Real középpályája nem jön zavarba a saját tizenhatosának környékén sem egy felé nyargaló, presszingelő támadótól, ám ebben a játékelemben minden körülmények között benne van a hibázás lehetősége.

Mindemellett, ha valahol sikerülhet megnyernie Zidane-nak ezt a mérkőzést, az a Barca letámadásának kijátszása, és a hátul nyiló területeiknek lendületből való nekirontás. A City meccs tanulsága alapján is a Real alapjátéka szerint akkor érzi magát igazán komfortosan, ha kényelmesen átporoszkálhat az ellenfél térfelére, minden mezőnyjátékosával felállhat és járathatja a labdát. Ezt a taktikát borzasztóan könnyű levédekezni. Egy jól megszervezett csapatvédekezéssel operáló ellenfél esetében végső soron az ilyen jellegű támadásszövések torkollnak kényszeredett beadásokba. A kulcs tehát a védekezésből, labdakihozatalból való gyors támadásépítés lehet. A hangsúly itt a sebességen van, továbbá szükséges, hogy tudatosan keressük már a félpályánál a szélsők indításának lehetőségét. Ezen logika mentén továbbhaladva térjünk vissza a lehetséges kezdőcsapat és formáció kérdésére.

Egyetértek a szerkesztőtársaimmal, akik javarészt a 4-3-3-as hadrendet preferálnák. Ezzel a felállással tudna Zidane megágyazni az imént vázolt gyors támadásszervezésnek. Ezenfelül persze szükség van a rendszer egészét alkotó egyének sebességére is, így a kezdőcsapat kijelölésekor Vinicius személye nem lehet kérdés. A másik oldalra én egyértelműen Bale-t várom. A kvalitásai megvannak hozzá, hogy különbséget jelentsen. Ráadásul olyan szinten nem mutatott semmit az egész szezonban, hogy ha valamikor, hát most pont ideje lenne, hogy villantson egy extra teljesítményt.

Összegzés

Természetesen egyikünk sem lát bele Zidane fejébe így csak találgatni és tippelni tudunk. Ha már tippek! A ti jóslataitokat is várjuk a kezdőcsapatra vonatkozólag a Tippeldében (vasárnap 19.30-ig!), a lehetséges taktika kapcsán pedig a kommentek között!

Az biztos, hogy a Real Madrid győzelmi kényszerben fog pályára lépni a Barcelona ellen. A cikk elején taglaltaknak megfelelően, ez a mérkőzés jelenthet mindent a csapat számára. Ha a mennybe nem is, de a bajnoki álmokhoz vezető útra visszaléphetne a habfehér gárda. Ha a győzelem elmaradna, akkor pedig… Erről a forgatókönyvről ne is beszéljünk, nyerjük csak meg a klasszikust!

Vamos Real!