The One With the Belgian

Tegnap reggel miután munkába érkeztem, írtam egy kommentet az előző poszt alá, ami így szólt:

Én megmondom őszintén, képtelen vagyok leülni meccsek elé. Visszanézni meg pláne nem fogom. Bennem olyan mély nyomokat hagyott a Zidane-éra ‘football élmény’ szempontjából, hogy amíg ő az edző, én nem fogok mérkőzéseket nézni. Egyszerűen úgy érzem, hogy láttam az összes lehetséges Zidane mérkőzést. Semmi újat nem tud mutatni, ugyanaz a séma évek óta, nulla kreativitás, nulla újítás, nulla finesz, nulla színezés, nulla élmeny. Abszolút egy olyan csapatot épített ki korábban is, aminek nem tudtam szurkolni. Egyszerűen egy olyan dilemmában vagyok, hogy bár szurkolnék én a Madridnak, de ezzel egy időben nem akarok Zidane csapatának szurkolni, mert nem akarom hosszan a csapat élén látni. Képtelen vagyok magamban ezt a kettősséget tisztázni. Igyekszem követni más csapatok játékát, mert ha csak a Madridot nézném, akkor elfelejteném, hogy a focimeccseket élvezni is lehet. Elég sok-féle Madridot követtem, de a Zidane-félénél élvezhetetlenebb számomra egyik sem volt.

Persze, ekkor még nem tudtam, hogy én fogom írni a Brugge elleni beharangot (és majd az összefoglalót is…). De így is, úgy is tartom ezt a véleményemet, bár népszerű biztosan nem leszek vele.

via GIPHY

Szóval utolsó pillanatban rám maradt a poszt írása, így pedig este nagy lelkesedéssel csaptam bele a beharangozó legépelésébe.

Ha már Murphy nekem osztotta ki eme nemes feladatot, szokásomhoz híven nem fogom elszórakozni. Hiszen a PSG elleni fiaskó után egy fontos hétközi mérkőzést fognak a madridiak játszani.

Az elmúlt mérkőzések bizakodásra adhatnak okot, hisz a párizsi romantikus esténk óta, ahol mi voltunk a szebbik nem, összeszedetten és koncentráltan játszottunk. Így pedig könnyebb belemenni egy esélylatolgatásba…

Ha tudományos alapokon szeretnénk megjósolni a mérkőzés kimenetelét, nem kell mást csinálnunk, mint a változók helyére behelyettesíteni Brugges városának szélességi és hosszúsági fokait, Bale legutolsó sérülése óta eltelt napok számát, Casemiro utolsó megúszott piros lapjának dátumát, majd a képletet megszorozzuk a Zidane zavarodottsági állandóval, kivonjuk a pintusi állandót, elosztjuk a pérezi megalomán értékkel, és az előző mérkőzés xG értékével hatványozzuk, akkor eredményül megkapjuk Navas PSG – RM meccs utáni mosolyának görbületi mutatóját. Ebből pedig nagy magabiztossággal tudunk a következő mérkőzés végkimenetelére következtetni.

Beszéljünk kicsit az utazó keretről és Zidane meccstaktikájáról…


Zidane, amikor megtudta a nyáron, hogy Bale mégsem megy Kínába

Zidane, amikor megtudta, hogy Lucas is marad a csapatnál

Zidane reakciója, amikor meglátja Odriozolát az öltözőben

Mi, amikor tudatosul bennünk, hogy nem láthatjuk sem Jamest, sem pedig Rodrygot az esti mérkőzés folyamán

Lesz viszont Marcelo és Vinicius…

…na meg Courtois is.


Zidane taktikai felkészítése…

… és rájön, hogy mindezt Pogbára tervezte meg.

De legalább Casemiro, Kroos és Benzema minden meccsen bevethető. Akkor is ha van rájuk alternatíva, akkor is ha nincs.

Viszont a 60. perc után sem történik semmi…

…úgyhogy Zidane előhúzza az jollyt a zsebéből, és beküldi Lucast mentőövként.

Everybody:

Eközben Jovic a padon

De Benzema valahogy csak eldönti a mérkőzést


Másnap edzésen Hazard, amikor fogyni küldik

Zidane, amikor belebotlik Brahimba

Én, amikor visszanézem a meccset

Ti, amikor a beharang végére értek:

José, amikor megköszöni, hogy beugrottam megírni a posztot

Én, mikor rájövök, hogy összefoglalót is kell még írnom

Mi, madridisták, amikor mindezek ellenére leülünk a TV elé szurkolni!

Oszd meg a posztot, ha tetszett!