4-1 arányú győzelemmel szerezte meg idei első (és egyben utolsó?…) trófeáját a Real Madrid csapata. Az ellenfél Al-Ain a szimpatikus vesztes szerepét vállalta magára, a szintkülönbség azonban a meccs nagy részében kiütközött. Klubvilágbajnok a Real Madrid!
Az összefoglaló érdemi részében Jose foglalja össze az eseményeket:
Solari a megszokott gálakezdőt tolta fel játszani, akik az újabb edzőpartnerként szembe jövő Al-Ain ellen el is kezdték a labdajáratás gyakorlását. Ok, Doumbia élt a lehetőséggel, hogy ekkora sztárokkal szemben játszhat, és az első percben felb.szta Kroost, nehogy később ne legyen erre lehetősége. Az ötödik percig mi kétszer építettünk fel csupán a sebességkülönbségből adódóan helyzetet (egyszer Lucas perdített kapufára, egyszer egy veszélytelen beadás lett belőle), ők pedig egy rossz Lucas passz után (Lucas, ki más) rohanhattak rá a felborult védelmünkre, de a támadó lelkiismeretes volt, és Tibó érintésére nem esett össze a tizenegyesért, hanem meg akarta játszani a labdát, ami sikerült is, csak épp a kapusunk kezébe.
Az látszott az első percektől, hogy a hazai gárda izomból fog játszani, amíg bír: ha kell odalépnek, de alapvetően rohannak folyamatosan, miközben 442, 451-ben védekeznek. Egy-egy Real-bedobásnál meg lehetett figyelni, hogy háztömbnyi távolságokra voltak a két csapat játékosai egymástól. A hazai csapat nincs hozzászokva ahhoz a sebességhez, reakcióidőhöz, ami egy komoly európai csapat sajátja. Ha az adott ojrópai csapat komolyan is veszi a meccset, akkor nem sok kérdés marad nyitott. Nos, mi komolyan vettük a meccset, a 11. percben Bale és Benzinho a baloson (ismét ott) épített fel lövésig egy eksönt, de kaput nem talált BigBenz.
A hazaiaknak azért a megszokott minőségben működő Real-védelem szinte azonnal ajtó-ablak helyzetet ajándékozott, de Ramos óriásit mentett. Tipikusan az a játékhelyzet volt, amikor a sokkal jobb csapat nem hiszi el, hogy a másik meg tudja csinálni, aztán az egy-egy elleni játékban a sokkal képzettebb, jobb, rutinosabb nem hiszi el, hogy a másik megcsinálja a cselt. De bizony, hogy megcsinálta. Megcsinálta az Al-Ain és a játékos is, de Ramos hero mode-ba kapcsolt.
Benzema pedig gólpasszt adott Lukitának, aki 16-17 méterről lőtte ki a bal alsót ballal Karim lekészítése után. Nem tartott sokáig, innentől kezdve az volt a kérdés, hogy mennyinél állnak meg a fiaink.
A kontraszt egyébként ordító volt: ha felálltunk védekezni, reménytelen volt a hazaiak helyzete. Ha támadáskor elvesztettük a labdát, akkor jött a pánik – de az első gólunk azért gyorsan lezárta a későbbi izgalmakat.
A 17. percben aztán végre a jobb oldalon is felépített egy akciót Carvajal és Benzema, Dani okos beadását Lucas lőtte el, centikkel a kapufa mellett. Igen, az egyértelmű terv, hogy ha Benzema a két oldalra mozog ki, közben Lucas fut be centernek.
A 20. perc környékén az AIN játékosai kissé megfáradtak, már csak MB1-es sebességgel tolódtak védekezésben, persze mi sem toltuk tövig a gázpedált, mert nem volt rá szükség, mert így is jöttek a lehetőségek, mint Marcelo kiugratása után Béla lövése, amit a kapus bravúrral védett.
Számomra kellemes élmény volt nézni a srácok labdatartását és azt, ahogy a labdás társ segítségére siettek a srácok a folyamatos üres területet kereső és embert elmozgató fals mozgásokkal. Tudom, hogy ez a mai ellenfél a spanyol másodosztály szintjén van, de ellenük is meg kell csinálni ezeket az alapdolgokat. Ha pedig megcsinálják, akkor azzal azt is elérik, hogy kicsit megint jobban összeérik a játék és a közösség is. Bale például nem lóg ki a csapatból, mert a természetes helyén szerepel a bal oldalon és nem a marketing-posztján, a jobb szélső helyén.
Élmény volt nézni Llorente fáradhatatlan munkáját is. Jobbnak tartom a csapatjátékra gyakorolt hatását nézve, mint Casemirót, mert okosabb a játék olvasásában és jobb a nyomás alatti passzkészsége. Dolgozni, melózni, ütközni mindkettő tud és szeret is, tehát akkor sem esek kétségbe, ha a Tank visszakerül majd, de jelenleg neki vissza kell szereznie a helyét, mert Marcos hozza az elvárt szintet, amit egy védekező középpályásnak hoznia kell, valamint a támadójátékhoz egy-egy megindulással, kiugratással extrát tesz hozzá meccsről meccsre.
Ha már játékolvasás… Az első öt alkalom után már számomra volt kínos, amikor az Al Ain játékosai buta, csak a labda tényleges útja és nem a várható útja alapján helyezkedtek és a mieink 1 passzal 4-5 embert (tehát egy komplett letámadó sort, vagy komplett középpályát) játszottak át.
A 35. percben jött a következő nagy helyzetünk, most újra a jobb oldalon, Dani és Lucasinho mutatta be a házi feladatot és a beadás is első osztályú volt, ám Karim 10-11 méterről, szabadon az égbe lőtt.
A 40. percben egy szöglet után Bale fejelt volna a léc alá, de a kapus ujjheggyel tolta ki, aminek azért örülhetünk, mert a következő szögletnél a német robot nem a megszokott szögletet végezte el, hanem a boxon kívülre, Lukitának ívelt, aki kapásból egy föld-levegő rakétát indított útjára, csak a kapus meg a lesállás miatt nem lett gól. De a kivitelezés csodás volt!
A 43-44. perces labdajáratásunk is rohadt látványos volt, ami egy szöglettel ért véget, bár Lucas tizit szeretett volna. Szokták mondani, hogy „a xy csapatnak már nem marad ereje támadni a védekezés mellett”. Na, a hazaiaknak lassan védekezni sincs erejük. Aki látta ezt, nem csodálkozik a leírtakon.
Meg azon sem, hogy Ramosinhonak sikerült akkor sárgát összeszedni, amikor a hazai térfélen az oldalvonalnál a labdás játékost csak 3 madridi vette körül. Meg lehetett volna ezt oldani okosan is, de Ramos inkább aláb.szott egyet a srácnak, jogos sárga.
A második félidő eleje apró tüskékkel kezdődtek, mindkét oldal szabálytalankodott, majd egy ÓMÁJGÁD támadásfelépítéssel folytatódott a bal oldalon Karim és Lukita által. Modric beadását pánikszerűen menteni igyekeztek, Lucas visszafejelte, védő kifejelte, Bale ollózott, nézzétek meg a lenti videós anyagban, mert csak a gól hiányzott a végéről, de nagyon baba volt az egész.
A változatosság kedvéért percekkel később ismét a bal oldalon jött a támadás, Bale beadása a második hullámban érkező Benzemát találta el, aki ennek úgy megörült, hogy eltörte a labdát.
Ismét csak pár perc telt el, amikor ismét a baloson ismét Bale volt főszerepben, kisodródott helyzetből, a kapust kicsalogatva adott be, de a védők pánikszerűen mentettek.
Aztán kiderült, hogy a hazaiakkal van a videóbíró is. Amikor a védőnek semmi köze a labdához, elüti Llorentét a tizenhatoson belül és néma marad a síp és a videóbíró is. Lehet így is, csak akkor legyen a spori kurvára következetes és legközelebb fordított szereposztásban is legyen néma mindenki.
Llorente mondjuk nálam is jobban zokon vette, mert egy szöglet utáni kipattanót úgy bevert, mint ló a … Bocs, Bale, nem rád gondoltam. Nagyjából ugyanolyan távolságról, mint Lukita, csak a félkör másik oldaláról, egyből bezúdította a hálóba a labdát.
Egy kontrát is sikerült vezetnünk, a jobb oldalon szereztük meg a labdát a saját térfelünkön és rövid pofás passzolgatás után Benzema indította tankönyvi példába illően Lucast. 17-esünk beadása sajnos a Pacilovunk jobb patkójára érkezett, így a lövés kissé komolytalan lett…
A 65. percben Kroos csodálatos mélységi lapos kiugratásából a jó patkóval lőtte meg a labdát Bale, de a kapus bemutatta sokadig bravúrját is.
Ekkor azért már nekünk is bántóan sok volt a még hátra lévő fél óra. Elég nekünk ebből a fajta edzésből 60 perc. Hogy mennyire igazam van? Marcelo az oldalvonal mellett, de a kaputól 45 méterre gondolta úgy, hogy rálövi az ötösön álló (talán kimozdulni akaró) kapus felett a labdát… 😀
Amikor már csak 20 perc volt hátra, akkor Kroos helyett Ceballos kocoghatott a pályára. Sok minden más nem történt, a hazaiak estek-keltek-védekeztek-néha azt hitték, hogy, de kiderült, hogy az csak a fáradtságuk miatt látott délibáb, hogy támadnának. Mi pedig csendesen passzolgattunk, mozogtunk, elmozogtunk.
Jó, adjuk meg nekik, ami jár: a legjobbjuk, a kapus kirúgása után csatáruk helyzetbe került, de Tibót sem kellett félteni, megoldotta a dolgot.
A 76. percben Carvajal löbbölt labdát Bale-nek, aki önmagához képest borzasztóan lassú volt, a védője beérte és mentett. Ha Bale néha nézne Raúl-videókat, akkor bizony itt úgy átemelte volna a kimozduló kapus felett, mint anno hányszor, de hányszor El Siete!
Solari aztán rájött, hogy még nem is gyakorolták a mai edzésen a pontrúgásokat! Gyorsan intézkedett és jöhetett Modric szöglete, amit a bábuk között könnyedén felugró Ramos fejelt a kapu hosszú oldalára. Három-nulla, Solari a mai edzés után átveheti az első kupáját is!
Félre ne értsetek! Nem Solarit ekézem, mert a Real komolyan vette ezt és a Kashima elleni meccset is, amiért jár a kredit Santiagónak. Arról meg nem tehetünk, hogy mindkét ellenfél atomgyenge volt. Igazából egyik meccsen sem kellett kicsit sem megizzadnia a csapatnak, és ez így van rendjén.
Annyit kértünk, illetve annyira vágytunk, hogy a srácok vegyék komolyan a tornát és ez be is következett. Innentől kezdve örülnünk kell a látott teljesítménynek, a látványos egyéni és csoportos megoldásoknak, a góloknak, a két nyertes meccsnek és az újabb serlegnek. 🙂
De ne gondoljunk ebbe a történetbe nagyon sokat, mert még ha kieső hely környékén is van a Villarreal, a Ligában, akkor is komolyabb gondot fognak okozni, mint ez a két csapat együttvéve.
Viszonylagos minden, épp ezért kell ezt a tornát a helyén kezelni (szerk: na, nem pont így). Örülni kell neki és az ajándékbontás előtt elfelejteni.
Az ellenfél fizikailag a két korábbi hosszabbításba torkolló meccse miatt sem lehetett komoly ellenfél, de ezen túl a tudása sem volt olyan, ami bármilyen gondot okozhatott volna nekünk. Ez pedig a Kashimára is igaz.
Akkor is igaz, ha az előre beírható kapott gólt a Kashimához hasonlóan a meccs végén benyelte a Real védelme. Igazán csodálatos fejes volt, védhetetlen. Egy Tibóra álló van der Saar se fogta volna ki, ahogy a hosszú felsőbe hullott a fejes.
Vinicius Jr gondoskodott arról, hogy a végén mindenki boldog lehessen. 😀 Vini becselezte magát az ötös sarkáig, majd bűnrossz lövésével eltalálta a hazai védőt, akinek már csak a szomorú szmájli maradt az öngólt látva. 🙂 Ja, bocs, 🙁 .
A végére még egy kis szemezgetés a meccs alatt keletkezett kommentekből, amik egy-egy játékos teljesítményére utalnak:
Ramos: „Hú, Ramos… Ennek mi értelme volt?…” /Turbo – ez amúgy Ramos egész meccsére igaz a gólján kívül/
Modric: „Modricson kívül senki sem akar focizni?” /Lucas/
Benzema: „ez most nem Benya napja” /gwolf94/
Llorente: „Ez a gyerek egy gyemant. M.L.” /dracox/
Ezzel párhuzamosan Casemiro: „Kázmérnak vért kell izzadnia ha vissza akar kerülni a kezdőbe.” /johnglade/
Courtois: „Courtois ha három méter lenne se.. gyönyörű volt” /V.I.C. – a belga egyébként jó volt, a gólról sem tehetett/
A végére a személyes kedvencem, természetesen Lucasról: „Lucas csinálhatna a helyieknek egy jótékonysági akciót: egy elvesztett labda – egy szegény családnak ételcsomag. Lealázná az Unicefet.” /természetesen szintén V.I.C./
Várjuk a ti véleményeteket, meglátásaitokat is, írjátok meg nekünk kommentben!
Összefoglaló:
/1:
/2:
Sebeink nyalogatása helyett komolyan át kell gondolni, miben kell a csapatnak javulni, milyen szerkezeteben lehetünk…
Nagyon rég vártam már ennyire El Clasicót, és pont azért, mert rég volt ennyire megjósolhatatlan,…
Két forduló után a BL tabella nyilván még csak tájékoztató jellegű, de ezzel együtt a…
A La Liga 10. fordulójában a Real Madrid a Celta Vigo vendégeként lép pályára szombat…
A La Liga 9. fordulójában a Real Madrid a Villarreal együttesét fogadja a Bernabeu stadionban…
A BL Liga szakaszának második fordulójában a Real Madrid a francia Lille vendégeként lép pályára…