Már nem tökéletes, de még veretlen

Az gondolom, hogy ez a mérkőzés volt az, ahol nehéz lenne 1-2 mondatban értékelni, mert több irányból is meg tudjuk közelíteni a végeredményt.  Könnyedén nyerhetett volna bármelyik fél, és ahogy a komment szekcióban is írtam, magam részéről sajnálom, hogy nem lett kiosztva a három pont. Lássuk mit érdemes kiemelni a Bilbao elleni bajnokiból!

Friss még a csapat és az edző kapcsolata, de friss a mi bloggereink kapcsolata is Lopeteguivel. Én legalábbis egyelőre a rendelkezésemre álló korlátozott információk birtokában, abszolút nem értem, hogy rakja fel a kezdőt, és milyen elvek alapján cserél. Nagyon fontos, hogy mi nem vagyunk ott az edzéseken, az öltözőben, rengeteg olyan vonatkozás lehet, amiről semmit sem tudunk. Abból főzünk, ami eljut hozzánk a szokásos csatornákon.

Ha rajtam múlt volna, nem kezdetem Bale-t, aki két meccset végig tolt a válogatottban, amikor Vazquez frissen várta a játéklehetőséget. Ha nem válik be, akkor jöhetett volna a wales-i az utolsó 20-25 percre a fáradó Athletic védelemre. Ennyi percet biztosan meg tudott volna oldani. Továbbá sokat beszéltünk arról, hogy Casemiro nem nagyon illik a támadó futballunkba, ami kibontakozni látszik Jlo alatt, nagyjából egytértettünk abban, hogy nehezebb idegenbeli meccseken lehet jó hasznát venni. Na, most a Bilbao elleni összecsapás a mintapéldája az ilyen meccseknek. Itt át is adom a szót Norma_va kollégának:

Meggyőződésem, hogy Lopetegui hibázott azzal, hogy pont a mai mérkőzésre nem nevezte Casemirót a kezdőbe. Amikor a brazilt kritizáljuk és követeljük őt a padra, figyelembe kell venni, hogy elsősorban a rendszerre gyakorolt hatását keveselljük vagy rosszaljuk, nem pedig egyéni képességeit vitatjuk. Ezt azért fontos szem előtt tartani, mert így érthetjük meg igazán, hogy a különböző stílusú csapatok ellen, milyen felfogásban kell játszania a Real Madridnak is.

Kétféleképpen lehet felállítani egy kezdőt az adott mérkőzéshez. Lehet az ellenfél stílusához igazítani a játékunkat, valamint lehet azt figyelmen kívül hagyni és a csapat saját stílusára támaszkodni. Itt nincsen jó vagy rossz választás, ez felfogás kérdése.

JLo csapata még az építkezés fázisában van, és ez még hetekig, sőt inkább hónapokig el fog tartani. Új edző, az edzőnek új játékosok, új stílus, új rendszer, és mire ez mind összeáll, már a bajnokság harmadán is túllehetünk. A nehézséget pedig az eredménykényszer jelenti. A csapat nem áldozhatja be az építkezési fázist az eredmények maximalizálására, mert az hosszú távon jobban fájna. Viszont az eredményességet sem áldozhatja be az edző a csapat építkezése érdekében, mert akkor nem lesz hosszú táv…

Ceballos beleillik Lopetegui filozófiájába és kedvelt játékstílusába. A nyár folyamán viszonylag gyorsan egyértelművé vált számunkra is, hogy a fiatal spanyolra nagyobb feladat fog hárulni, mint Zidane alatt. A felkészülési időszakban folyamatosan játszott, jól is teljesített és ennek eredményeképpen a bajnokság nyitó fordulójában kezdőként léphetett pályára.

Mindebből arra következtetek, hogy JLo úgy akarja átformálni a csapatot, hogy több labdabiztos középpályás legyen fent egyszerre, ami idővel Casemiro padoztatását is eredményezheti. A tegnapi hiba az volt, hogy ezt a mérkőzést választotta arra, hogy Ceballost bedobja a kezdőbe.

A probléma viszont nem Dani kezdőbe való nevezése volt, hanem ennek a döntésnek a rendszerre gyakorolt hatása volt, amire nem számított JLo, vagy esetleg máshogy tervezte azt.

Én mindig is azon az állásponton voltam – és a tegnapi mérkőzés csak alátámasztani tudja ezt -, hogy Kroost nem lehet használni legutolsó emberként a középpályán, mert több hátránya van, mint előnye. Hiába egy biztos pont a német, aki jól lát a pályán és pontosabban passzol, mint Kázmér Ramosnak, védekezésben továbbra sem üti meg a kellő szintet.

Viszont most kell túllátni Kroos és Casemiro egyéni képességein, és belegondolni abba, hogy egyikük miként hat a többi játékosra, ezzel az egész rendszerre, illetve a másik hogyan. Ha pedig visszagondolunk az első, majd a második félidőre, akkor könnyedén megérezhetjük a különbséget.

Azzal, hogy Kroos bekerült a ’vkp’ pozícióba, és a csapat biztos pontja egy sorral hátrébb került a megszokottnál, a csapat egésze hátrébb húzódott. A két szélen játszó játékosunk szintén visszalépett, ezzel pedig Benzema maradt többnyire teljesen egyedül a hazai játékosok gyűrűjében.

A képletbe bele kell vennünk, hogy a hazai csapat egy agresszív letámadást alkalmazott, és hiába tudtuk sokszor szépen megtartani a labdát a sok jól passzoló és mozgó játékosoknak köszönhetően, a pálya támadó szekciójában képtelen volt a csapat megtartani és megjátszani a labdát. Így az első félidőnk gyakorlatilag kaput veszélyeztető lövés nélkül telt el.

A második félidei játékunk annyival változott a brazil tankunk beállásával, hogy a középpályán nyertünk egy dinamikus játékost, aki lehetővé tette, hogy a csapatrészek kissé eltávolodjanak és előtérbe kerüljenek az egy – egy elleni párbajok.

Emellett, ami feltűnő volt számomra a tegnapi mérkőzés folyamán, hogy Asensio és Bale sokkal kötöttebb szerepben játszottak, amire véleményem szerint azért volt szükség, hogy egy horizontálisan kompakt védelmi vonalat tudjon a csapat felhúzni.

De ez sem volt elég arra, hogy Ramos és Marcelo teljesen elhagyva a helyét, Varane-t totálisan egyedül hagyja hátul. Nem tudom mi lesz a megoldás a védelem problémáira, de úgy érzem, hogy JLo még távol áll a megoldásban.

Mindezek miatt érzem azt, hogy a lehető legjobb megoldás volt viszont Marianót a padon hagyni. JLo még azoknak a játékosoknak is a helyét keresi a pályán, akikkel már július végétől együtt dolgozik. Felelőtlen lett volna bedobni az új hetesünket, csupán azért, mert csatár. Felesleges nyomás helyezkedett volna rá azzal, hogy mindenki tőle várta volna a meccset eldöntő gólt, miközben még valószínűleg a helyét sem találták meg neki a csapatban. Ezekhez mind idő kell, úgy ahogy Vinicius játszatására is várni kell – akár éveket.

Összességében nézve a mérkőzést, igazságos a döntetlen szerintem. Az első félidőben a Bilbao irányított, de a második játékrészben nagyon hamar átvette a vendégcsapat az irányítást. Casemiro pont annyira húzta fel a hazaiak játékosait, hogy alig 10 perc elteltével több piros-fehér mezesnek ki kellett osztani egy-egy sárga lapot. Ez volt a mérkőzésnek az az időszaka, amikor úgy éreztem, hogy ezt a mérkőzést megnyerheti a Madrid. Hamar jött is az egyenlítés, viszont a félidő második részében elvesztette az irányítást Lopetegui csapata. Közel voltunk a 3 ponthoz, de nem gondolom, hogy túlságosan sokat kellene ezen a pontvesztésen agyalni. Tanulni kell belőle, mert még nagyon hosszú út vár JLo csapatára.

Ez a csapat, ezek a játékosok szerintem megérdemlik, hogy adunk pár hónap türelmet arra, hogy összeálljon a csapat. Elvégre, zsinórban 3 BL győzelmet hoztak el nekünk…

Visszavéve a szót Norma_va-tól – egyébként egyetértve soraival – , kiemelésre tartom érdemesnek, hogy Benzema játékáról is szót ejtsünk. Vitán felül ez volt a leggyengébb meccse a szezonban, és bizonyára önmagában is gyengébb volt a vártnál, de ebben a szerkezetben látványosan szenvedett. A csapat játéka sem támogatta most őt abban, amiben a legjobb.

Sajnos Modric is fáradtnak tűnt, és Ceballos bizonytalanságaival együtt már nem voltunk előnyben a középpályán sem. Nálunk ez a csapatrész felel a játék arcáért, és bizony most nem láttunk itt átlag feletti teljesítményt.

Asensióban nagyon bízik Lopetegui, azt gondolom, teljes joggal, de ő is azok közé tartozott, akik nagyot mentek a válogatottban, és azt véltem felfedezni időnként, hogy helyzetei kulcs pillanataiban nem volt elég koncentrált. Ahogy levett egy 50 méteres passzt futtában, az zseniális volt, de nem maradt erő a sikeres befejezéshez. Pedig- hadd jegyezzem meg -, ez az egy lehetőség gólra váltása az egész világsajtó véleményét a mérkőzésről jelentős mértékben átalakította volna. Ha az bemegy, akkor most arról írnék, hogy visszatérni látom a bajnoki aranyunk évében tapasztalt végső sikerre való feltétlen hajlamot. Dicsérném a győztes mentalitást, a soha meg nem törhető gárdát, megjegyeznénk, hogy Casemiro beállítása győztes húzás volt, stb. Kicsin múlnak dolgok.

Varane teljesítménye viszont megsüvegelendő, ezúttal ismét ő volt az a védő, akire minden körülmények között számítani lehetett. Marcelótól láttunk varázslatos dolgokat, bőrt, esernyőt, de rá már nem is tudok stabil védőként tekinteni, kiváló támadó skilljei miatt biztos vagyok benne, hogy szabadabb szerepe van a pályán, és meg van beszélve, kinek kell visszazárni helyette, ha úgy alakul, egész biztosan kapott tőlünk korábban is olyan kritikát emiatt, amit nem érdemelt meg.

Szummázva a lényeget, szerintem JLo elmeccselte magát szombaton. Ez nagyon sajnálatos, mert úgy látom, ritmust vesztettünk, ami a játékosok forgatását illeti (ha Bale most pihent volna, a Roma ellen frissebb lehetne, majd az Espanyol ellen megint nem feltétlen kellene kezdenie, stb…). Nagyon nehéz lesz korrigálni, hogy most besűrűsödik a programunk, szerdán BL, majd szombaton az Espanyolt kell otthon megoldani – egyik se lesz olyan meccs, ahol nagyon szabadon lehetne kísérletezgetni. Ez a pontvesztés ott fog maradni a fejekben, a sérthetetlenség nimbusza oda, jöhetnek kicsi kétségek, bizonytalankodások. Fontos mérkőzések előtt vagyunk. Hiába nem történt tragédia, innentől kicsit más lesz az alaphangulat. Valójában nem történt semmi, csinálni kell tovább, tetszik ez a csapat, és biztos vagyok benne, hogy össze fog állni a játékunk.