Lépésről lépésre

Előzetesen kitűzött cél a 3 pont megszerzése volt, jóformán bármi áron és ezt sikerült is elérniük a fiúknak. A meccsnek se íze, se bűze nem volt, megspékelve néhány egyéni gyengébb teljesítménnyel is. Az ellenfél sem adta könnyen magát, szépen felkészültek, hogy mivel is lehet megfogni a Real játékát és bíztak abban, hogy Benzema és Ronaldo távollétében a gólok is elmaradnak részünkről. Nem sokat tévedtek és bár több lehetőségünk is volt gólszerzésre, reális eredmény született. Összefoglalunk!

Sociedad élt a már jól bevált taktikával, amivel oly sok ellenfelünk élt, és amivel rendre megnehezítették a srácok dolgait. Klasszikus 4-2-3-1-es felállásban, egész pályás letámadást alkalmaztak, hogy már a labdakihozatalokat a csírájánál el tudják fojtani, azaz ne jusson el a labda Modricsig vagy Hámeszig. Az első negyed óra nagyjából arról szólt, hogy járattuk a labdát a középpályánkon, hogy fárasszuk a Socikat és réseket kerestünk az indításokra.

Fellépő szélső védők is biztosítottak a széleken

Az ilyen fajta letámadás ellen a kulcs, hogy a leghátsó középpályásunk, esetünkben Casemiro, visszalépjen a labdáért, majd megtalálja a legjobb passzsávokat, forgassa a labdát és megjátssza a visszalépő szélsőinket. Ramos segített be legtöbbször a játék szervezésében, ezt az is mutatja, hogy kettőjük passzolt legtöbbször a mérkőzés során, 65 illetve 69-et. Továbbá Ramos Casemirónak 15, Casemiro Ramosznak 13 passzt adott, ezzel ez a passzduó megnyerte az első illetve második helyet az egymásnak legtöbbet passzoló játékosok között.

Modriccsot például teljesen sikerült kivennie a Sociedad középpályásainak a játékból, vagy Luka tényleg szörnyű napot fogott csak ki, de szembetűnő volt, hogy nagyon kevés labdát kapott hátulról, így a játékszervezésben szinte alig vette ki a részét. Mindössze Casemirótól kapott 9 labdát, mindenki mástól kevesebbet. Viszont a 80%-os passzpontosság tőle nagyon nem megszokott. 10 labdát adott el és mindössze 1 kulcspasszt adott a mérkőzés során.

Casemiro oldapasszai

A letámadásból kifolyólag többször kényszerültünk használni a széleket, mint normális esetben tennénk, főleg a két alap szélső bekkjeink hiányában. Casemiro rendre oldalpasszokkal próbálta kibillenteni egyensúlyából a Sociedadot, de ők erre is fel voltak készülve. Amint kikerült szélre a labda, két játékos egyből csapdázta a vendégjátékost, aki így beszorult a vonal mellé. Ugye az oldalvonal a csapat legjobb védője…

Nem tudom mi volt Zidane terve eredetileg, de talán ezért is szorult ki James többnyire a szélre és nem tudott középen játszani. Bale, Nacho és James a baldoldalon szépen összejátszott, míg a jobbon Danilo… Maradjunk annyiban, hogy a bal oldalunk volt ismét a domináns oldal.

Aztán az idő előrehaladtával lazult a letámadás, nem bírták szusszal a hazaiak, így szépen átvettük az irányítást és egyre feljebb kerültünk a pályán, viszont 2-3 helyzetecskénél többet nem tudtunk kialakítani az első félidőben. Gólnélküli döntetlennel fordultunk a félidőben, és akkor rámertem volna tenni a szomszéd házát, hogy úgy is marad az eredmény. De szerencsére nem így történt.

A második játékrész eleje még langyosan kezdődött, de az első negyed órás ásítgatás után megmoccant valami a fiúkban. Úgy éreztem, mintha már csak percek lennének hátra a meccsből. A srácok elkezdtek nyomni, futottak az eladott labdájuk után, nem pazaroltak másodperceket a beadásoknál és egyre többször jutottunk el Rulli kapujáig. Ez legtöbbször Bale-nek sikerült, volt több fejese is, aztán elé pattant egy ajándék labda valamivel az ötös előtt, és ahelyett, hogy higgadtan megoldotta volna (mint pár hete James), Ronaldót megszégyenítő módon agyatlanul belebikázta az kapusba. De végül csak szállította a csapatnak a 3 pontot, zsinórban másodjára, úgyhogy maradjunk inkább ennél a jelenetnél:

7 év után elsőször sikerült nyernünk Ronaldo és Benzema hiányában. Viszont amit nem tudok befogadni agyilag, hogy mégis hogyan lehet nekiindulni már zsinórban másodjára úgy egy szezonnak, hogy egyetlen egy csatárunk van a keretben. Nincsen senki, aki középen bemozogna, lekötne 1-2 védő figyelmét, akivel össze lehetne játszani, ha Benzema nem játszik. Hiába sikerült sokszor a szélen a védők mögé kerülnünk, középen nem volt senki megjátszható Bale-en kívül, őrá meg rendszeresen legalább két védő figyelt.

Mayoralban biztos megvan a potenciál, és jó, hogy megkapja néha-néha a lehetőséget, de számomra érthetetlen módon rengetegszer mozgott ki a szélre, hogy helyet csináljon Bale-nek. Ugye ismerős…?! Bale klasszis angol játékos, akinek szüksége van a területre, ahol szabadon futkorászhat. Ekkor képes igazán jó teljesítményre. Ez viszont Spanyolhonban kevésszer adatik meg. Főleg, ha nincs mellette Ronaldo és/vagy Benzema aki lekötné pár védő figyelmét, teljesen egysíkúvá válik a játéka.

Bale, Mayoral és James hőtérképe

Több egyéni teljesítmény is alább maradt a megszokottnál, de ma újabb 3 ponttal gazdagodtunk és igazából ez a lényeg. Lucas folytatja a jó formáját és jegyzet egy gólpasszt, Jesé esetében maradjunk inkább a super sub funkciónál. Ma több jó megmozdulása is volt, helyzeteket alakított ki, jó cseleket is választott, lendületesen szállt be a játékba. James szerintem kényszerpályára került és a szélen inkább a melós munka maradt neki. Ő ennél többre képes, ma nem játszott jól, ellenben Isco jól szállt be. Nacho meghát… Hozta a tőle megszokottat.

Mi megtettük a magunkét, nyomást gyakoroltunk az Atlétire és a Barcára is. Sőt abban is biztos vagyok, hogy a City elleni visszavágó lebegett a srácok szeme előtt. Ott ennél sokkal keményebb találkozó vár ránk, mind fizikailag, mind szellemileg és nagyon össze kell kapnia magukat Lukáéknak, hogy meglegyen a hőn áhított döntő. Nem lehetetlen, de a Socik ma megmutatták, hogy meg lehet minket zavarni a letámadással, a City meg náluk is jobban csinálja és minden bizonnyal tovább is bírják. Folytatnunk kell a munkát, mert sosem tudhatjuk, hogy mi hullik az ölünkbe. Ne legyünk meglepődve semmin. Itt már akármi megtörténhet.

Mozgóképes össszefoglalót itt találhattok.