Kedd esti förtelem

Ez bizony az volt, méghozzá a javából! Ilyen szintű kakahalmazt már nagyon régen láttam a csapattól. A tegnapi meccs simán felér a négy- meg ötgólos vereségekkel, de annyiban különbözik, hogy jelen esetben csalódottság helyett dühöt érzek. Rendesen haragszom a csapatra. Most sajnálom csak igazán, hogy a labdarúgás nem pontozásos sportág, mert akkor a PSG kapta volna a 3 pontot és legalább az igazságérzetem hagyna nyugodni. A továbbjutás a vereséggel is meg lett volna. No de ez nem kívánságműsor, a fociban továbbra is a lőtt gólok döntenek, abból pedig nekünk volt több, így én is kénytelen leszek megbékélni a helyzettel. Összefoglalunk!

A PSG ott folytatta a játékot, ahol Párizsban az utolsó öt percben abbahagyta, csak most kitolta minimum egy félidőre. Persze a második játékrészben is jól játszottak, de akkor már valamivel kiegyenlítettebb volt a játék képe, legalább már nem kapott öt percenként majdnem szívrohamot az ember a párizsi helyzetek után. Csak mondjuk úgy tíz percenként.

Genius!

Blancnak úgy látszik egy mérkőzés is elegendő volt ahhoz, hogy feltérképezze, mit is kell a Real Madrid ellen játszani. A recept pofon egyszerű, már a támadóharmadban le kell támadni, meg kell zavarni a labdakihozatalt, nem kell engedni Modricékat kibontakozni. Ez olyannyira bejött nekik, hogy az első félidőben gyakorlatig háromszor egymás után már nem tudtak egymáshoz passzolni a madridi játékosok. Borzasztó volt látni a tanácstalanságot, ami a játékosokat jellemezte. Egytől-egyig, kivétel nélkül. Tőlük már csak Benítez tűnt tanácstalanabbnak. Ő biztosan nem erre számított, hát mi sem. Ha nem nekem kellett volna megírnom az összefoglalót, valószínűleg meg se néztem volna a második félidőt.

Csak Fortunán múlt, hogy nem lett Madridból francia falu

De mint említettem, a szünet után valamelyest alábbhagyott a párizsiak lendülete, rövidpasszos játékukat felváltotta az ívelgetés, valamint az egész pályás letámadásból is visszább vettek. Ez a játék már rögtön jobban is ízlett Ramoséknak. Ez ellen már az első összecsapáson is meg volt az ellenszer és most is jól működött a lestaktika. A franciák részéről semmi értelme nem volt a váltásnak, mindenesetre megköszönhetjük nekik, mert ez által a 70. perc környékén már meg is született az első kidolgozott madridi helyzet. Hurrá!

Összességében a PSG nagyon jól játszott az egész mérkőzésen, de a vereséget csak önmaguknak köszönhetik. Olyan szinten impotensek voltak a kapu előtt, hogy arra már nincsenek szavak. Rengeteg ordító helyzetük volt az est folyamán, ugyanakkor mégsem kell Navas nevét imába foglalnunk, mert földöntúli bravúrokra ezúttal sem volt szükség tőle. Cavaniék, a kapufa vagy Varane megoldotta, hogy ne kelljen.

És akkor most jöjjenek aranylábú fiaink. Kezdjük először a pozitívumokkal:

Cirip, cirip!

Na, jó azért abból is sikerült felfedezni kettőt is. Egyik Vázquez bátor és lendületes játéka. Be kell, valljam, hogy számomra ő volt az, ami nektek Danilo. Kezdetektől fogva megkérdőjeleztem létjogosultságát a Real Madridban. De most már minden további nélkül elismerem, hogy bizony nagyon jó kis kiegészítő emberről van szó. Mondjuk már az is meggyőző lehetett volna, hogy pillanatnyilag ő rendelkezik a legtöbb gólpasszal a csapaton belül. De az, hogy még egy PSG ellen sincs megilletődve és csereként beállva hatással van a meccsre abszolút meggyőzött. Csak így tovább!

A megmentő!

A másik meg, hogy amikor a gólfelelősöknek nem megy, végre nálunk is képes volt egy olyan játékos hozni a meccset, akitől legkevésbé vártuk volna. Mondjuk, szerencsésebb lett volna, ha a bajnokságbon történik mindez, mert hosszú távon a bajnoki cím elhódításához ezekre is szükség van. Lásd tavalyi Barca, mikor Busquets és Mathieu 1-1 gólja, összesen 6 pontot hozott a konyhájukra, hogy aztán 2 ponttal behúzzák a bajnokságot. De idén is volt már olyan meccsük amikor Vermaelen szállította a 3 pontot. Most már nekünk is van egy ilyen emberünk Nacho személyében. Igaz jelen esetben sokat nem nyertünk vele, a továbbjutás döntetlennel is meglett volna, a gólja is elég nagy malac volt, de hátha ez csak a kezdet volt és ezek után a többiek is rákapnak az ízére, hogy ínséges időkben kirántsák a csapatot a bajból.

Ami meg a negatívumokat illeti, maga a csapat volt egy büdös nagy negatívum. Úgy ahogy van, tokkal vonóval együtt. Meg se álmodtam volna, hogy ilyen szintű förmedvényt tálalnak elénk az este. Ha ez a poszt közvetlenül a mérkőzés után íródott volna, valószínűleg mindenkit elküldtem volna a jó büdös… melegebb éghajlatra. De azért legszívesebben még ma is megvonnám tőlük a kaját egy hétre.

Ideje lenne összeszedni magatokat!

Remélem a tegnapi meccs, ébresztő hatással lesz a csapatra és a továbbiakban összekapják magukat, mert hétvégén már a Sevilla otthonában van jelenésünk, valamint ebben a hónapban még a Barcelonát is fogadjuk. Addig még jó lenne, ha – a visszatérő játékosokkal a fedélzeten – lassan a csapat támadójátéka is fellendülne, mert előbb-utóbb Fortuna Istenasszonya is elengedi a kezünket.

Szezon végén jó lenne úgy visszagondolni erre a nyögvenyelős őszi teljesítményre, hogy bizony ez is kellett a címek megszerzéséhez és milyen jól jött, hogy pocsék játékkal is sikerült döntetleneket elérni, urambocsá’ meccseket is nyerni. Így legyen!

Összefoglaló videó nincs, káros az egészségre!