Kiesés szele

Leküzdve a technikai akadályokat, ugyan némi késéssel, de megszületett a „fergeteges” mérkőzés összefoglalója. Kedd este a Santiago Bernabéu újfent megtelt és kezdetét vette a Schalke elleni visszavágó, amely mindenkit meglepve, jócskán tartogatott izgalmakat. A 2-0-ás előny birtokában nem lehetett volna kérdéses a meccs végkimenetele. Azonban a Schalke nem így gondolta, s mindent egy lapra feltéve majdnem kicsikarta a továbbjutást. A 4-3-as vereséggel szerencsére még elkerült minket a kiesés, így a problémák ellenére ott lehetünk a Bajnokok Ligája következő körében. Ellentétben Mou rettegett Chelsea-jével, mely elvérzett tegnap. Hajtás után összefoglalunk! 

Azt hiszem, hogy a legmerészebb tippmix gyárosok se gondolták volna, hogy ilyen eredmény fog születni egy előzetesen lefutottnak titulált párharc során. Ancelotti ahelyett, hogy biztos labdatartásra és kontrára rendezkedett volna be, inkább támadó felfogással küldte pályára fiait. Ami még nem is lett volna akkora baj, de a három részegységünk (védelem, középpálya és támadók) olyan távol helyezkedtek egymástól, hogy szinte meghívás volt a németek számára. Mellesleg Di Matteo remek stratégiát eszelt ki számukra, ami 5 középpályásban realizálódott. A meccs jó ütemben kezdődött el, de Fuchs góljával az ellenfél szerzett vezetést. A hazaiak ugyan nem törtek össze, de csak Cristiano Ronaldo volt képes az egyenlítésre. Az állás nem maradt sokáig így, hiszen Huntelaar ismét előnyt szerzett a Schalkénak, amire megint CR-től jött válasz. A félidő 2-2-vel zárult. Megjegyzendő, hogy rengetek hibával játszottunk, de erről majd később lesz szó.  A második játékrész nekünk indult jobban, mivel az 53. percben Benzema góljával még a vezetést is megszereztünk először a találkozó folyamán. Majd végre valahára, hosszú kihagyás után, pályára léphetett Luka Modric. Khedirát váltotta, aki ismét harmatgyenge volt, s a horváttal látványosan feljavultunk. Egyébként merem remélni, hogy a tuniszi herceg utoljára ölthette magára habfehér szerelésünket, mert nem érdemli meg, hogy egy ilyen csapatban játszhasson. No, de visszatérve a meccsünkre. Sané jóvoltából újfent döntetlenre állt, és a legtöbben már nem is számítottak változásra, de Huntelaar volt olyan jó fej, és a vége előtt még izgalmakat csepegtetett a mérkőzésbe, s góljával sikerült győzelemre vezeti a Schalkét. Szerencsére a továbbjutáshoz az egygólos siker már kevés volt. Bele se merek gondolni, hogy mi lett volna, ha nincs egy Ronaldónk…!

Jól látszik, hogy a játék minden aspektusában felülmúltak bennünket a németek.

Nem csak mi izgultunk a tv előtt, hanem a közösségünk egy tagjának megadatott a lehetőség, hogy a helyszínen tekintse meg ezt a gólgazdag összecsapást. Így a következő sorokban Ildi (alias madrildi) rövid élménybeszámolóját olvashatjátok, illetve az általa készült képeket tekinthetitek meg. Íme!

„Büszke madridistaként másodszor volt alkalmam Madridba látogatni egy meccs erejéig. Első ízben a Granada együttesével vívott összecsapást tekintettem meg.  De a Schalke jóval nagyobb falatnak ígérkezett, és az is lett. A stadion előtt 2 órával kezdtek el szállíngózni a szurkolók. Jó kis hangulat teremtődött, hiszen a németek ittak és énekeltek, de a hazaiak is hallatták hangjukat. Viszont összetűzésre nem került sor, ami számomra nagyon pozitív volt. Nézelődés közben a neveket figyeltem a mezek hátán. Isco-Hamesz páros győzött. Őket Ramos, Bale és Benya követte, s én is büszkén tettem oda a magam Benzemáját. Azonban ekkor megérkeztek a tinilányok, hogy félresöpörjenek mindenkit és Cé neve vegye át az uralmat.

A jegyem a kakasülőre szólt, ami brutál magasan van, de mindent tökéletesen lehetett látni. (A feljutás viszont igencsak bajos volt, a két sör elfogyasztása után :D). Egyébként Pérez az ultrákat az égbe száműzte, de amit az egész meccs alatt műveltek az csodás volt. Buzdítottak, doboltak és persze fütyültek. A kezdő kihirdetése vegyes reakciót váltott ki a közönségből, ugye tudjuk, hogy kik miatt?! A kezdő sípszó elhangzása után sem gondoltam, hogy ilyen sok gólt láthatok. Nem beszélve az idegbajról, infarktusról…, de ezt Ti is átéltétek. Erről nem is írnék semmit. Viszont, ami durva és jogos, az Bale és Khedira kifütyülése volt. Modricot ellenben éljenezték, állva tapsolták. Mondanom se kell, rekedtre üvöltöttem magam, és így visszagondolva jó, hogy egy szavamat se értették a körülöttem ülők. 🙂
A lefújás után durva füttyszót kapott a csapat, miközben lekullogtak a pályáról. A Schalke viszont óriási tapsot kapott. A szurkolóik is odatették magukat végig. Nem is lehetne egy szavunk, ha a németek jutnak tovább. Viszont ennek ellenére remek élmény volt és mennék megint!”

Köszönjünk Madridinek a remek beszámolót, de kénytelen vagyok a végén kellemetlenebb vizekre evezni, és a hibákról beszélni. Kiemeltem néhány szituációt, amik számomra érdekesek voltak.

Az elsőn tökéletesen látszik a két csapat felállása. Nálunk a szokásos 4-3-3, míg a Schalke 3-5-2-vel operált. Érdemes megfigyelni, hogy Isco mennyire távol helyezkedik Krooséktól, és őt is fogja egy ellenfél, ahogy Tonit és Khedirát is. Viszont a pálya közepe full üres, csak két német játékos szerepel ott. Így nem csoda, hogy szinte felzabálták a Madrid középpályáját. Nagyon rosszul lettünk elosztva, mert az alábbi hőtérképen is látszik, hogy Bale, Arbeloa és Khedira is egyazon sávban mozgott csak, ami nagy luxus, hiszen a játékterület többi részén létszámhiány lépett fel.

A következő képen egy támadásunk látszik. A szokásos módon zajlik…Kroos Ronaldóhoz passzolt, aki kitette Bale-nek a labdát, majd vegül szögletet harcol ki a walesi. Támogatást nem kap, hiszen Khedira egy jó 30-35 méterre van tőle. Tehát a középpályásaink bitang távol vannak a támadástól. De még rosszabb, hogy Benzemáék is  messze helyezkednek egymástól, ami kizárja, hogy segítsék egymást.

Most a védekezésibéli hiányosságokat emelném ki. Remekül megfigyelhető, hogy Fuchs vezető góljánál a 16-oson belül Varane és Arbeloa van szemben a 3 német játékossal. Itt támadt az a gondolatom, hogy hogyan alakulhat ki ilyen szituáció?! Utoljára a szeptemberi 4-2-es Sociedad zakó alkalmával véltem felfedezni ilyen és ehhez hasonló helyezkedési hibákat, illetve szervezetlenséget. Más kérdés, hogy ennél a szituációnál simán védenie kellett volna a kapusnak. De azt is fel lehet tenni, hogy miért nem tudta se Pepe, se Kroos, se Coentrao szerelni Meyert, akitől indult a helyzet. És még sok ehhez hasonló szituáció volt, amit ki lehetne emelni, de már ezekből is látszanak a főbb gondok. Viszont azt még megjegyezném, hogy Khedira helyett még mindig jobb megoldás lett volna Illarra szerepeltetése.

Végül zárom gondolataimat. A továbbjutásnak lehet örülni, azonban semmi másnak nem. Több rendszerbéli hiba van, amit például Modric visszatérésével orvosolni lehetne, és persze az is elősegítené ezt, ha átállnánk 4-4-2-re. Emellett a védelemben is akadnak gondok, amit véleményem szerint, fejben kell helyre rakni. A helyzet az, hogy minderre egy mérkőzésünk van a hétvégén, s utána már jön is az El Clásico. Meglátjuk mit tud alkotni Carletto, de addig is HALA MADRID!