A romlás virágai

Sajnos semmi elégtételt nem jelent, hogy megmondtam előre. Az a bizonyos kiszámíthatóság, ami az Ancelotti féle „taktikát” jellemzi sormintaként jelenik meg a csapat játékában. Bárki megnézi az elmúlt 4-5 meccsünket videón, simán és hatékonyan fel tud készülni ellenünk, mert annyi váratlan elem van a futballunkban, mint egy autópálya-tender eredményhirdetésében. Semmi. És utóbb a hatékonysága is hasonló. Nézzük át röviden mi is történt, s foglalkozzunk valamennyit a hogyan továbbal is!

Kezdjük a fájó tényekkel, a Bilbao vendégeként nyert az Atletico és a Barca is. Nem ördögtől való a San Mamésban való helytállás, de mindenképpen kiemelkedőt kell nyújtani ahhoz, hogy innen pontokkal távozzon egy csapat.

Sajnos nálunk – ismétlem önmagam – motivációs problémák vannak, nem megy a játék, míg a Bilbao most masszív felszálló ágban van, nem tudnak ők csodát, de azt ami bennük van, most szépen kiteszik gyepre a közönségük elé. Ez a valami nálunk a megelőző napi buliról valami sangria, náluk meg az alázat, az akarás és a csapatban gondolkodás. Amikor az ember egy beharangozót ír, a múltra támaszkodhat és abból próbál meg valamiféle következtetést levonni. Nagyon fájó, hogy ez tökéletesen sikerülhet, mert ez pontosan mutatja, hogy egyelőre képtelen a csapat a változtatásra. Ezt a változást az edzőnek kell iniciálni, a szakmai stábnak kell észrevenni, hogy valami (hosszú meccsek óta) nem kerek. De ha kicsit szigorúbbak vagyunk, amellett sem szabad csak úgy elmenni, hogy Liga valamire való csapataival szemben már jó ideje szenvedünk. Talán az egyetlen kivétel volt a Barca leverése a Bernabeuban.

(Az tartott minket a bajnokság élén, hogy kis csapatokat nagy biztonsággal vertük, nem nagyon voltak meglepetések. Az üldözőink viszont az ilyen meccseken dobtak el könnyedén fontos pontokat. Az ott egyszeri koncentráció hiány, vagy balszerencse, vagy rossz pszichés hozzáállás eredménye. Óriási különbség, hogy a „rangadókat”, a közvetlen riválisok, üldözők elleni meccset stabilan hozza pl. a Barca. Ők a San Mamésban is hintettek egy ötöst. Sokkal „egészségesebbnek” tartom ezt a variációt, mert sokkal jobban tudják központozni az erőforrásaikat, megvan az a pár fontos meccs, amire nagyon oda kell tenni magukat, és meg is tudják csinálni. Mi pont az ellenkezőjével szenvedünk. A kiscsapatokat szétverjük, de ha valamit mutatni kellene erősebb, vagy csak jobban szervezett ellenféllel szemben, akkor ha megszakadunk se megy. Magasan ez a rosszabb változat! )

Kevés vigasz, hogy ha halványan is, de látszik azért némi előrelépés. Nem könnyű pontosan megítélni, de az a benyomásom, hogy a Bilbao elleni játék, elég lett volna a Villarreal ellen a győzelemre. Csakhogy a Bilbao egy fokozattal magasabb lángon égett. A baszkok egyik legerősebb fegyvere a CSAPAT, és a csapatban gondolkodás, ami önzetlenséggel, sok-sok jó passzal, nagy fegyelemmel és sok futással párosul. Van motiváció és eltökéltség. Hiába állapíthatjuk meg, hogy csak 23 gólt rúgtak eddig, s a leggyakoribb eredményük az 1-0, ha ezt nagyon szépen megtanulták játszani. Komoly eltökéltséggel, és magas taktikai fegyelemmel tudják őrizni az eredményt. Ez nem feltétlen jelent szép futballt, s elől a helyzetkihasználásuk is hagy kívánnivalót maga után, de ha begyötrik a góljukat, az ellenfél mehet le térdre, imára!

Ha már góljuknál járunk, azt kell mondjam, sokkal inkább a támadókat kell dicsérni, sem mint a védelmünket elmarasztalni. Ilyen gólt bármikor kaphatunk. Nagyon összejött minden, a beadás pontos volt, a támadó a legjobb ütemben mozdult a labdára, és oda fejelte erővel, ahova kapus nem érhet. Szép gól volt! Persze lehet mondani, hogy a védő elővételezheti jobban a szituációt, helyezkedéssel lehetősége van a támadót jobban kizárni a helyzetből, stb…ez mindig igaz, de ezzel együtt egy kiemelkedő offenzív munka volt a Bilbao részéről, és nem egy csapnivaló védekezés a Realtól. Sajnos a végeredmény szempontjából ez is mindegy.

Nem lehet elvitatni, hogy voltak a mérkőzésnek olyan szakaszai, amikor a Madrid komoly nyomás alatt tartotta a hazaiakat, és sorozatosan a Bilbao mögé tudott kerülni. Főleg a második félidő legeleje volt ilyen, ahol, ha kicsi szerencsénk van (amiből az őszi nagy sorozatunkban nem volt hiány), több gólt is szerezhettünk volna. Ott volt Bale távoli emelése is, ami a kapufán csattant, szóval még csak azt sem mondhatjuk, hogy legalább egy pontot ne érdemeltünk volna meg. Talán igen, de ez nem változtat a tényen, hogy most strukturális és hozzáállásbeli gondjaink vannak.

Most sem tudok elmenni Ancelotti döntései mellett szó nélkül. Itt van a szerencsétlen Kroos, aki amellett, hogy sokat kap mostanában az ellenfelektől, kezd belefáradni a robotba. Modric 15 napja edz együtt a csapattal és még csak a padra sem nevezi. Majd a Schalke ellen… De a legnagyobb bajom tényleg az, hogy semmi nyomát nem látni annak, hogy bármin változtatna. Tudjuk, hogy szar van a palacsintában, de pontosan ugyanazzal az arckifejezéssel harapunk belőle egyet minden meccs előtt. Mit gondol a mester, hogy majd magától egyszer csak Nutellává változik? Carlo, hidd el, negyedjére, sőt ötödjére is szar íze lesz!

Játékunknak nincs karaktere, és nincs vezér a pályán. Nekem Ramos is nagyon hiányzik, de Modric kimondhatatlanul. És nincs senki, aki egy extrát tudna húzni, ami befolyásolni tud egy meccset. (Ha Bale távoli csavarása bepottyan, …talán.) Nem látszik, hogy mit akarunk csinálni a pályán, nagyon fájó, hogy rendre kevesebbet futunk az ellenfelünknél, és mint csapat nem funkcionálunk! Ennek nagy része Ancelotti sara, de mostanra már jó pár játékos is mélyen magába nézhetne. (Az megvan, hogy Cének nem volt kaput eltaláló lövése? Az utóbbi 8 meccsén ez 4-szer fordult elő!)

A Barca persze nyert, így elvesztettük a vezető helyünket a Ligában. Jön két könnyebb meccs, aztán utazunk Barcelonába. Hogy addig történik-e bármi változás – abban csak reménykedhetünk. Ott megint több kell majd, mint ami eddig, de nem fog senkit vigasztalni, ha majd elmondhatjuk, hogy bár kikaptunk megint, de a játék már a Bilbao ellen elég lett volna. Nagyon hosszú a bajnokság, nem lehet megjósolni, mi lesz a vége, de hogy az utóbbi két fordulóban elvesztett 5 pont nagyon jól jönne a hajrá heteiben, az borítékolható. Ebben az értelemben, lehet, hogy épp most veszítjük el a bajnokságot.