Nyögvenyelős kezdés

Felejthető játék, három pont. Nagyjából ennyivel el lehetne intézni a tegnapi „finomságot”, ugyanis őszintén szólva a srácok valamiféle produktum helyett csak odacsináltak a gyepre. Az az egy szerencsénk, hogy a foci nem pontozásos sportág, így mi gyűjtöttük be a pontokat, ellenkező esetben ebben nem lennék olyan biztos. Persze szezonkezdet, csúcsforma az nuku, szóval a vészharangokat nem kell még döngetni, azonban ez intőjel lehet, hogy lesz még itt munka a csapattal mire összeáll minden. Nézzük mit lehet erről a meccsről írni, hajts!

Ancelotti kezdőjében meglepetés igazából csak egy volt Arbeloa személyében, állítólag Danit pihentetni akarta, ami még rendben is van, de a 17-es helyett ilyen esetekben én inkább nézném Nachót a jobb oldalon, de tudom, túl sokat kérek. Középen Ramos és Pepe, a kapuban pedig San Iker állt. Elöl ismét a BBC kapott szerepet, a középpályán pedig a Modric-Kroos-James trió, ami mutatja, hogy Carlo egyelőre nem enged a 4-3-3-ból.

A meccs elején olyan történt, amely csak nagyon ritkán szokott, Marci pontosan tálalt Cristiano elé, akit azonban mintha egy picit meglöktek volna, így nem tudta a kapuba jutattni a labdát. Mondjuk ha nem akarja magát az enyhe lökés hatására dobni is, akkor lehet, hogy gól, bár tudjuk nagyon jól, hogy Ronci tiziből szeret leginkább eredményes lenni, úgyhogy ne hibáztassuk ezért őt. Majd jött is a válasz az ellenféltől, egész pontosan Mike Havenaar lőtt Casillas kapujára Marcelo, Pepe és Ramos gyűrűjében. Már itt látszott, hogy a védőink nem fogtak ki jó napot, a szokásosnál jóval többet szerencsétlenkedtek, pedig a Cordoba nem gyakorolt rájuk nagy nyomást. A fölény megvolt, abszolút domináltuk és kontrolláltuk a meccset, azonban a kapu előtt elfogyott a tudomány, a beparkolt busszal nem tudtunk mit kezdeni. Roncinak és Kroosnak volt egy ígéretes lövése távolról, de kidolgozott helyzetre nem volt képes a csapat. Szerencsére nem is kellett, mert a 15 meccse gólképtelen Benzema Toni szögletét tanítani valóan fejelte a Cordoba kapujába. Ez már úgy hiányzott neki (és nekünk), mint egy fiatalkorú csajszika falat kenyér. 1-0, minden fasza. Ennek ellenére az ellenfél továbbra is a beparkolt buszban látta a megoldást, ami a támadásainkat igencsak megnehezítette. Azért megnyugodni nem nyugodhattunk meg teljesen, hisz San Iker bármikor jó egy rossz kifutásra, nem sokon múlt, hogy egyenlítsen az ellenfél még az első félidőben. Én imádom Ikert, számomra a legnagyobb Isten, de ha továbbra is ilyen szarul jön ki a kapuból, és neadjisten gólokat kapunk belőle, akkor sajnos irány a pad, és felkészül Navas. 🙁

Ezt Ramos se fejelhette volna be szebben…

A második félidő mi mással is kezdődhetett volna, mint egy Arbeloa hibával, amit végül szerencsére megúszott a csapat. Éledezett a Cordoba, és számomra érthetetlen módon olyan szinten belealudtunk a mérkőzésbe, hogy nem voltunk képesek egyértelműen domninálni azt. Az ellenfél konkrétan úgy szaladt át a középpályánkon, ahogy nem szégyellte. Az ellenfélnek jogosan meg nem adott (les)gólnál már Carlo is érezte, hogy ebből így bukta lesz, úgyhogy cserére szánta el magát. Óriási meglepetésként Isco váltotta Hameszt. Még véletlenül sem az ismét dupla nullát játszó Bélt hozta le, hát persze miért is őt?! Igaz, hogy már meccsek óta nem volt egy értelmes megmozdulása, de ő Bale, ő 100 millába került, ő marad. Kezd nagyon idegesítővé válni, hogy vannak a csapatban érinthetetlen játékosok, akiknek többet szabad. Hamesz tegnap még úgy is a jobbak közé tartozott, hogy nem a számára legideálisabb poszton mozgott, erre persze, hogy neki kell lemennie, nem pedig a kritikán aluli teljesítményt nyújtó welszinek.

Ez wtf…?

Isco után természetesen érkezett Carvajal Arbeloát váltva, bár sok köszönet ebben a cserében sem volt, mert szegény Daninak minden harmadik passza ellenfelet talált, majd a stabilitás érdekében Ancelotti lekapta a gólt szerző Karimot is, akinek a helyét Sami foglalta el. Talán hasznosabb lett volna úgy lebonyolítani a cseréket, hogy Hamesz felmegy csatárnak Benz helyére, Isco átveszi Bale helyét, Khedira pedig bejön a kp-ra, így megnézhettük volna, hogy James hogyan mozog kvázi csatárként, Isco közelebb került volna a kapuhoz, Khedirával pedig stabilizáltuk volna a középpályát, de ez túl logikus lett volna, és különben is Ancelotti szeret trollkodni a cserékkel, ezt el kell neki néznünk. Mindenesetre a 90. percben Ronaldo megmutatta, hogy a pályán van, és egyben jelezte is Messinek, hogy a kihívás elfogadva.

Most nem szidom le…

A játékot nézve pozitívumot nem lehet kiemelni, messze nincs még kész ez a csapat, és ki tudja mikorra fog összeállni. San Iker továbbra is bizonytalan, Ramos és Pepe ismét szerencsétlenkednek, Marciéknak még mindig gondot jelent egy pontos beadás, a támadósorunk pedig nem igazán gólerős. 4 meccs 5 gól, ami egyszerűen kevés, nem ehhez vagyunk hozzászokva. Abban az esetben ez persze nem lenne probléma, ha sorra dolgozná ki a csapat a helyzeteket, de ez sajnos messze nincs így. Benzema gólja rögzített szituációból esett, Roncié egyéni alakítás, Hamesz helyzete pedig szintén szöglet utáni kavarodásból jött. Reméljük ez a probléma csak átmeneti, mert a következő fordulóban jön a Sociedad, majd az AtMa, akik ellen bizonyosan jóval több kell a fiúktól, kivéve Toni Kroostól. Ő ma is kiemelkedett a mezőnyből, keményen védekezett, szórta a kulcspasszokat, adott egy asszisztot, és mellé még volt egy jó kis lövése is. Rá nem lehetett panasz, bízzunk benne, hogy hétvégén már a többiekre sem lesz.

Videjó: